Önrendelkezés — önkormányzatiság (I.)
Utoljára módositva: 2017-10-30 08:24:07

A Szatmári Friss Újság szerkesztőségében meghívott előadó, polgármesterek és önkormányzati képviselő beszélgetett az önrendelkezés és az önkormányzatiság lehetőségeiről, problémáiról, valamint a nehézségek okairól, az okok forrásairól.

 

A beszélgetésen részt vett: dr. Frigy Szabolcs egyetemi tanár, Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, Vetés, valamint Márton Zsuzsanna, Egri község polgármestere és Véron András megyei tanácsos (Tasnád város volt alpolgármestere és polgármestere). A beszélgetést moderálta: Elek György.

A demokratikus politikai rendszer egyik fontos vívmánya az önrendelkezés és önigazgatás elve: az, hogy a különböző közösségek minél inkább maguk dönthessenek az őket érintő ügyekben. Az önkormányzás jogát az adott közösség lakói azáltal gyakorolhatják, hogy megválaszthatják saját vezetőiket, azokat, akik a legjobban képviselik az érdekeiket. Mindez azt jelenti, hogy például egy falu vagy város lakóinak, más néven helyi társadalmának joga van arra, hogy önálló irányítási rendszert válasszon, amely a központi államhatalomtól független döntéseket hoz a közösséget érintő ügyekben. A helyi társadalom érdekeit kifejező, független politikai szervezetet nevezzük összefoglaló néven önkormányzatnak. Az önkormányzat ugyanakkor az államhatalom helyi szervezeteként is működik, hiszen a közügyek túlnyomó többségét nem az államhatalom legfelső szintjén (a parlamentben vagy a minisztériumokban) kell megoldani, hanem ott, ahol azok történtek. Az önkormányzatok működését sajátos kettősség jellemzi: saját ügyeikben a helyi társadalom önállóságának képviselői, ugyanakkor sok esetben a központi hatalom helyi végrehajtói is.

Frigy Szabolcs röviden ismertette az önkormányzatiság történetét. Elmondta, hogy jövő héten lesz Kolozsváron egy nemzetközi közigazgatási konferencia, ahol előadások fognak elhangzani a témával kapcsolatosan. Az érdekes az, hogy vannak, akik a tudományt művelik, de sohasem voltak benne a közigazgatásban és az önkormányzatban, mégis könyveket írnak az önkormányzatiságról. A tudománynak egy hiányossága számtalan területen, hogy nem azok tanítják, akik gyakorolják is. Vannak szerzők, akik végig egyetemi pályán mozognak, de zseniálisan leírják, hogyan kellene működtetni az önkormányzatokat. Elindult egy irány, hogy a valóság és a tudomány ollója egészen szét kezdett nyílni egy adott ponton, s ezt megpróbálták összébb húzni. Frigy Szabolcs elmondta, hogy amikor felkérést kapott arra, hogy a beszélgetésen szóljon az önkormányzatok történetéről, utánanézve a dolgoknak megállapította, hogy az önkormányzatok szerepe az állammal és a hatalmi struktúrákkal szembeni védőfaktor kell legyen. Az átlagember az önkormányzaton keresztül találkozik a hatalommal. Ez egy nagy kihívás az önkormányzatnak, mert sokszor kell alkalmaznia háttérutasításokat, de az önkormányzati képviselő az, aki találkozik a lakossággal, és neki kell magyarázkodni.

Az, hogy az önkormányzatiság hogyan alakult ki, minden országnak a saját tapasztalata. Érdekes például, hogy Hollandiában nincsenek középszintű önkormányzati egységek, ott van az ország, megye nincsen, csak a lokális szintű egységek. Nagyon sok országban a megyehatárokat is valamilyen történelmi tapasztalat határozza meg. Romániában nagyon nehezen tudunk erre visszatérni, hogy a közigazgatási egységeket valamilyen történelmi tapasztalat alapján határozzuk meg. A középkorban, amikor nem volt erős a nemzetállam, akkor a városoknak hihetetlenül nagy előnyeik voltak. Saját jogrendszerük volt ezeknek a városoknak, amelyeket városállamoknak neveztek. A XIX–XX. században, ahogy megerősödtek a nemzetállamok, az önkormányzatok is megtalálták ebben a nagyon bonyolult struktúrában a helyüket. Frigy Szabolcs a bürokrácia kapcsán olvasta: mint ahogy futószalagon megy az autógyártás, úgy történt az önkormányzatoknál az az újítás, hogy megosztani a hatalmat, bürokratizálni, irodákat létrehozni, ahol a közigazgatási alkalmazottak valamilyen hatalmi ágnak valamilyen részét intézik. A demokráciában el sem lehet képzelni, hogy a hatalmi ágak ne legyenek megosztva, ne legyenek szétaprózva valamilyen irodákba. Azt, hogy az önkormányzatoknak hol van a határuk, tárgyalni fogják a jövő héten sorra kerülő kolozsvári tanácskozáson is. Ha megnézzük Európát, nagyon sokan akarnak leválni, külön költségvetéssel rendelkezni, területi és kulturális autonómiát akarnak stb. Feltehetjük a kérdést: meddig lehet szétaprózni Európát vagy akár egy országot? Az meddig működőképes? Ami szintén kérdésként vetődik ma fel a szakirodalomban, az az, hogy az önkormányzatokat „megeszi” a politika. Nagyon túlpolitizálják az önkormányzatokat is. Régen értékes, fontos emberek kerültek be az önkormányzatokba, ma már politikai szempontok szerint kerülnek be gyakran olyan személyek, akik nem a legmegfelelőbbek a feladatok ellátására. Ami érdekes: ma már sok helyen van olyan, hogy területpolitika, de érdemes elgondolkozni azon, hogy lokális szinten van-e területpolitikánk. Ma már van egy víziónk, hogy a területpolitikánkba mit szeretnénk bevinni, ehhez lehet kidolgozni lobbitevékenységeket, ami a fiatalok számára érdekes lehet, mert az is mindig téma, hogy az állam és az önkormányzat hogyan kapcsolódik a fiatal nemzedékhez, mert a fiatalok egyre inkább apolitikusok. Régen a képviseleti demokrácia azt jelentette, hogy megválasztottak valakit, aki képviselte az érdekeiket. Ebben a mai fiatalok nem hisznek. Sokkal közelebb áll hozzájuk a részvételi demokrácia. Ez kezd inkább érdekessé válni. Eljuttatni az állampolgárhoz azt az üzenetet, hogy ő is része az államnak, a közigazgatásnak, az önkormányzatnak. Érdekes, hogy az önkormányzatiság sem egy kész dolog, hanem egy történeti termés, és változik, hol van a határ a centralizáció és a decentralizáció között, s a kettő között hol helyezkedik el az önkormányzat. Mindenhol előkerül, hogy az önkormányzatoknak nagyon fontos a szubszidiaritás elve, ezt az Európai Unió is kéri, hogy az állampolgárnak ne kelljen az ügyeit rendezni mindig feljebb és feljebb, de azt sem lehet, hogy minden kis faluban kormányhivatal működjön. Az önkormányzatban az az érdekes, hogy a mozaikdemokrácia, amikor szóként megjelenik, akkor nem a többségnek van igaza. Régen az volt az igaz, amit a többség mondott. Ma már a kisebbségnek is lehet igaza. Erdélyben nagyon fontos, hogy olyan politikát kell gyakorolni, ami mozaikdemokráciára épül, ahol minden kisebbségi csoportnak az akarata érvényesülhet, vagy meg kell adni a lehetőséget, hogy a kisebbségi csoportoknak is érvényesüljön az akaratuk. Ez így kellene működjön a közigazgatásban is. Minden kis csoportnak meg kellene jelenjen az érdeke, a kulturális identitása az önkormányzatban. A mozaikdemokrácia nagyon sok többletet ad. Nem erőből, nem a többség akarata által születnek a döntések. Ami érdekes még a közigazgatásban, akár önkormányzati szinten is, hogy egyre többet lehet hallani okos városról, okos közigazgatásról. Ez egy olyan eszköz, ami segít abban, hogy bevigyék a fiatalokat a közigazgatásba.

Kereskényi Gábor a tudományos megközelítés után reflektált arra, hogy mi az, ami az elmúlt huszonhét évben történt. Gyakorlatilag azt láthatjuk, hogy valamikor az 1990-es évek közepére, de inkább a 2000-es évek elejére létrejött egy olyan intézményrendszer és olyan jogi keretek, amik elviekben biztosítják a modern önkormányzatiság létjogosultságát. Ma is a 215/2001-es törvény van érvényben kisebb módosításokkal. Ez egy abszolút haladó jogi norma volt, viszont az is megfigyelhető ebben az időszakban, hogy az állam, a mindenkori kormány párhuzamosan azon dolgozik, hogy kiépítse a maga centralizációs mechanizmusait, ezeknek jogi kereteket adjon. Ezek számtalan esetben teljesen egyértelműen akadályozzák az alapvető önkormányzati alapelveket akár az alkotmányban, akár a helyhatósági törvényben. Kereskényi egy konkrét példát említett: bármennyire is megvan a politikai akarata az önkormányzatnak, és szeretne elnevezni egy utcát például II. Rákóczi Ferencről, ha nincs meg a névadó bizottságnak a jóváhagyása, melynek tagjait a prefektúra nevezi ki, a döntés meghozatalára nincs lehetőség. Ez csak egy példa arra, hogyan lehet akadályozni azoknak az alapelveknek a gyakorlati működését, amiket az önkormányzati törvény biztosít. Korábban elhangzott a szubszidiaritás elve, ami nagyon fontos, ezért rengeteget beszélünk róla, divatossá vált, mert nagyon jól hangzik, hogy a problémákat az állampolgárokhoz legközelebbi szinten kell megoldani, viszont ezek kevés példától eltekintve csak a helyi önkormányzatok szintjén működnek, a decentralizált intézmények szintjén már nem működnek úgy, ahogy kellene, ilyen például a pénzügyi hivatal. Az, hogy a közepes vállalkozások az adóügyeiket Kolozsváron kell hogy intézzék, nyilván nem azt mutatja, hogy az államnak vagy a kormánynak az az érdeke, hogy decentralizáljon, és működésbe léptesse a szubszidiaritás elvét. Rengeteg olyan dologgal találkozunk, amelyek akadályozzák az érvényben levő jogi keretek működését. Papíron Romániában léteznek az önkormányzatiságnak az intézményei, az intézményrendszer is megvan, valamint megvan a törvényi keret, de ennek a napi működésében rengeteg zavar van. Ezek a zavarok nem valahonnan a sötétből jönnek, hanem ezeknek is megvannak a saját párhuzamos intézményeik azzal a céllal, hogy az önkormányzatok ne tehessék azt, amit akarnak. A prefektusi hivatal például egy értelmetlen intézmény olyan körülmények között, amikor a döntése nem ér semmit. Ha megtámad egy tanácsi határozatot, és később egy másik intézmény bebizonyítja, hogy a határozat törvényes, a prefektusi hivatalt nem lehet felelősségre vonni. A felelősségek kilencvenkilenc százalékban a helyi önkormányzatokon van. Azzal is sokszor szembesülünk mindannyian, hogy az emberek megszokták még a kommunizmusból, hogy bármilyen probléma van egy községben, egy városban, azért a polgármester a felelős, ha pedig el akarnak valamit intézni, addig járnak a polgármesterhez, míg ő személyesen el nem intézi. Az idősebbek számára ezt nehéz lebontani, a fiatalabb generáció már másképp gondolkodik. A másik probléma az, hogy ha valaki önkormányzati szerepet vállal, legyen érdekelt abban, hogy hallassa a hangját. Meg kell tanuljanak modern eszközökkel és módszerekkel közelebb kerülni az emberekhez. Az lenne a jó, ha együttműködnének az önkormányzatok, a dekoncentrált intézmények és a minisztériumok. Sajnos ez nem így van. Minden minisztériumnak és országos intézménynek vannak helyi irodái, mégis minden engedélyezésért Bukarestbe kell menni. Ezért érthetetlen, hogy miért fizetnek itt annyi embert és működtetnek annyi irodát, ha azok semmiről nem döntenek, semmiben nem tudnak segíteni.

Márton Zsuzsanna elmondta, hogy a községekben nem politikai pártokra szavaznak az emberek, hanem személyekre, függetlenül attól, hogy azok milyen színekben indulnak. Ő maga a privát szférából került a polgármesteri székbe, nincsenek közigazgatási tapasztalatai. Véleménye szerint egy önkormányzatot úgy lehet jól vezetni, mint egy céget. Nem az emberek vannak értem, hanem én vagyok a polgárokért. Az alkalmazottaknak, akik a polgármesteri hivatalban dolgoznak, az a feladatuk, hogy segítsék a lakosságot. A községekben is az a tendencia, hogy mindenért a polgármester a felelős, ha valami nem működik, akkor a polgármester a hibás. Egri községben sikerült olyan fiatal kollégákat alkalmazni, akik dinamikusak, és megéri nekik, hogy ott, ahol kell, hallassák a hangjukat, vállaljanak felelősséget a községért, mert azért vannak ott. Minden alkalmazott felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Egy fiatal, legyen az bármennyire felkészült, nem lehet egyik napról a másikra otthon a szakmájában. Így van ez az önkormányzatban is. Márton Zsuzsanna elküldte a fiatalokat a más községekben tevékenykedő, már nagy tapasztalattal rendelkező kollégákhoz, hogy tanuljanak.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
Állás
Gyakorlattal rendelkező sofőrt keresünk nyergesvontatóra, uniós munkára, egygazdás,...
Tovább >>>
Állás
Németországi munkalehetőség Bayern-Nürnberg környékén. Beteggondozót, házi ápolót keresünk...
Tovább >>>
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Szoktál-e adventi koszorút készíteni?
Igen, minden évben közösen készítünk adventi koszorút
Nem készítek, inkább megveszem az üzletből
Megvan tavalyról ezért nem készítek/vásárolok újat
Nincs adventi koszorúnk
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
HOROSZKÓP
Válassza ki csillagjegyét:
2017. november 22.
Olyasvalakinek próbálja elmagyarázni a véleményét, aki eleve elzárkózik előle. Találja meg mi az oka, hogy így viszonyul Önhöz!
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2017. november 22.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 1 db sütőtök, 2–3 db cékla, olívaolaj, só, bors, 1 nagy marék dió, frissen reszelt szerecsendió, 4 szelet ...