Óriási potenciál van a húsmarhatenyésztésben
Utoljára módositva: 2019-05-16 09:22:17

Csanáloson tartották meg szerdán az elhanyagolt mezőgazdasági ágazat agrárakadémiáját. Számos érdekes előadás elhangzott, és egy működő szövetkezethez is ellátogathattak a résztvevők. A Kárpát-medencében a marhahúsfogyasztás 10 százaléka az európai átlagnak.

A csanálosi kultúrotthonban tartotta meg idei harmadik agrárakadémiáját a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület és a Szatmár Megyei Magyar Gazdák Egyesülete a Szatmár Megyei Ifjúsági Tanáccsal partnerségben. Nagy számban vettek részt érdeklődők az alkalmon — 130 személy volt jelen. A megjelentek közül tucatnyian érkeztek Kökényesdről, Túrterebesről, Egriből, de ismét voltak Szilágy és Bihar megyeiek is. Mint az előadások egyikén el is hangzott, párját ritkítja, hogy ilyen jellegű szakkonferencián ennyien jelennek meg.

A szervezők nevében Kovács Szabolcs köszöntött mindenkit, majd a házigazda Schöntal Innovative Szövetkezet nevében Schupler Tibor — aki egyben a község alpolgármestere — beszélt arról, hogy a példájukat szeretnék megmutatni másoknak is. Érzése szerint ugyanis jó irányba haladnak — és talán mások is tanulhatnak tőlük. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke abbeli örömének adott hangot, hogy nagy számban jelennek meg érdeklődők egy-egy ilyen tanácskozáson. Hangoztatta, hogy ez nem kötődik a kampányhoz, és nyáron is lesznek hasonló rendezvények, mint ahogy korábban a zöldségtermesztésről, a méhészetről voltak. Beszélt arról, hogy európai szinten lobbizni kell azért, hogy megmaradjanak a mezőgazdasági támogatások, sőt, ugyanannyi támogatást kapjon egy itteni gazda, mint egy franciaországi. Az új típusú szövetkezetek megalakulását is szorgalmazta. Magyar Loránd parlamenti képviselő elmondta, hogy nagyon fontos volt már ebben a kissé elhanyagolt mezőgazdasági ágazatban is agrárakadémiát szervezni. Tarthatatlannak nevezte azt az állapotot, hogy a húsmarhatenyésztők az egyik évben 1000 eurónyi támogatást kaptak állatonként, egy következőben pedig a harmadánál is kevesebbet. Mint fogalmazott, így nem lehet tervezni. Bízik abban, hogy az európai parlamenti választásokat követően ez is normalizálódik.

 

Átlagon felüli húsminőség

 

A húsmarhatenyésztésben felhasználható fajták jellemzéséről szólt különösen attraktív, a laikusok számára is érthető előadásában dr. Béri Béla, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Karának egyetemi oktatója. Nyomatékosította, hogy a húsmarhákkal való foglalkozás is olyan, hogy a téma iránt érdeklődő az idő előrehaladtával rádöbben, milyen keveset tud, hány és hány aspektust kell még megismernie. Kifejtette, hogy szerte a Kárpát-medencében döbbenetesen kevés a marhahúsfogyasztás, 10 százaléka az európai átlagnak. Ráadásul kevés a minőségi hús. Éppen ezekre alapozza azon véleményét, hogy óriási potenciál lakozik ebben a mezőgazdasági ágazatban. Szorgalmazta, hogy a tenyésztéssel foglalkozók minél inkább hozzáigazítsák a borjadzások időszakát a legeltetéshez; mint kiemelte: alkalmazkodni kell a természethez. A fajták ismertetése kapcsán kifejtette: nincs olyan, hogy legjobb fajta. Kinek ez a legjobb, kinek amaz. Egyébként is külön kell vizsgálni az anyai és az apai jelleget, illetőleg a tenyésztő (mely főként fajták nemesítésével, szelekcionálásával foglalkozik) és a termelő (amely minél nagyobb egyedszámra törekszik) tevékenységét. Utóbbi esetében a fajtakeveredés megengedhető, sőt, javallott is. Beszélt a limousine fajtáról is, amelyet kevéssé specializálódottnak mondott, holott a világtrend az, hogy a minél inkább sajátos fajtákat kedvelik. Megemlítette ugyanakkor, hogy átlagon felüli húsminőséggel rendelkezik ez a fajta, viszont másokhoz képest túlságosan temperamentumos. Ugyan a húsmarhákhoz soroljuk a szürke marhát, az őshonos magyar fajtát, azonban az nem állja meg a helyét a modern húsmarhákkal szemben — szögezte le. Annak legfeljebb génmegőrzési feladata lehet.

Minden terület más húsmarhafajtát igényel

 

A mesterséges megtermékenyítés előnyeiről, illetőleg az állattenyésztési támogatások és ezek megpályázásának feltételeiről beszélt Bohonyi János, a Szatmár megyei Nemzeti Állattenyésztési Ügynökség vezető tanácsadója. Utóbbi kapcsán nyomatékosította, hogy most, az idei évre vonatkozó támogatási kérelmek benyújtását követően el kell kezdeni készülni a jövő évire. Kért mindenkit, hogy fokozottan ellenőrizze, megtörtént-e az állatának a leltárba vétele, még az állatorvosnál is, hiszen többen ilyesféle emberi mulasztások miatt nem kapták meg a támogatást.

A vidékfejlesztés kulcsa az új típusú szövetkezetek megalakulása — szögezte le előadásában Tóga István, a Délnyugat-szatmári Helyi Akciócsoport menedzsere. Hosszasan sorolta az érveket a szövetkezetek megalakítása mellett — adókedvezményeket és sokkal szélesebb pályázati lehetőségeket jelent. A legfőbb érve talán mégis az volt, hogy csak így, társulások révén lehet felvenni a versenyt a piacon.

Állattenyésztés szervezése a 21. században címmel értekezett dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. Átfogó előadásában beszélt az ágazat múltjáról és a remélhetőleg szintén sikeres jövőjéről. Szerinte ehhez elengedhetetlen, hogy kiemelt, stratégiailag fontos ágazat legyen. Megemlítette, hogy más állattenyésztési ágazatokkal szemben még mindig sokkal nagyobb a gazda döntési lehetősége, hiszen minden egyes terület más és más húsmarhafajtát tud a leghatékonyabban ellátni. Ezzel szemben például a tyúktenyésztés földrajzi régióktól majdhogynem teljes mértékben független.

A kisvágóhidakról és vágóközpontokról szóló törvényi szabályozásról szólt dr. Bacsó László, a Szilágy Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság helyettes ügyvezető igazgatója. Mint kiderült, Romániában még nincs érvényes törvény az úgynevezett mobil vágóhidak kapcsán, holott azok létesítésére már lehet pályázni. S például mások mellett a csanálosi állattenyésztő szövetkezet is nyert támogatást — ám mivel a törvényi előírások meg nem léte miatt vélhetően nem szerezhet be minden szakengedélyt, vissza kell lépnie attól.

 

Talán bele se fogtak volna

 

Utóbbi szervezet egyik alelnöke, alapító tagja, Czier Attila beszélt a továbbiakban röviden a tevékenységükről. Több éve tanakodnak már azon, hogy a község területén lévő homokos területet miként lehetne hasznosítani. A többi között mogyorót akartak termeszteni, majd inkább az állattenyésztésnek fogtak neki. A község mintegy 150 hektárnyi legelőjét használják erre a célra — 23 állandó taggal rendelkezik a három éve alapított szövetkezet. Hetvenöt tenyészállattal kezdtek hozzá. Elmondása szerint voltak kudarcaik is — például az első tenyészbikájuk elpusztult. Ha tudták volna már az elején, hogy pontosan mivel is jár, talán hozzá sem kezdenek — mondta, de hozzátette: úgy tűnik, jó úton járnak. A huszonhárom fős szövetkezeti tagság mintegy fele negyven év alatti, van közöttük 25 éves is, de 65-nél idősebb is — ez az ideális korosztályi összetétel. Sok mindent a saját kárukon tanultak meg — tette hozzá, ellenben már eljutottak odáig, hogy például tenyészbikát is árulnak. Beszélt arról is, hogy időközben újabb szövetkezet alakult Csanálos községben — az gesztenyét termel.

A fentieket persze szemléltette is. A helyszínen szólt például a leleményesség szükségességéről. Míg az úgynevezett borjúóvodát akár több ezer euróért készítik el, ők fényképek alapján egy helybeli hegesztő segítségével pár száz lejes költségen megvalósították — a célnak pedig ugyanúgy megfelel, hiszen kizárólag a borjú tudja megenni belőle az abrakot, a tehenek nem férnek hozzá. Egy ellés is éppen a látogatás alkalmával kezdődött meg, de egyébként is a békésen kérődző állatok csodálkozva nézték a több mint százfőnyi ámuldozó kétlábúsereget. Nincsenek ilyesmihez hozzászokva a csanálosi határban, a békés mindennapjaik során.

 

Megyeri Tamás Róbert

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Szoktál fesztiválokra járni?
Igen, mert ott baráti társasággal bulizhatunk.
Nem, legfennebb néhány koncertre látogatok csak ki a barátokkal.
Már év elején megtervezzük, hogy milyen fesztiválokon veszünk részt.
Jobban szeretem a családi programokat.
Fesztiválok helyett a pihenést helyezem előtérbe.
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2019. július 18.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 2 ek. vaj, 1 fej vöröshagyma, 10 dkg liszt, 3 bögre tej, 15 dkg bacon, 25 dkg cheddar ...