Pálinkafesztivál csupán formaságból

Nyolcvanöt mintából huszonhárom arany-, huszonkilenc ezüst- és huszonnégy bronzérmes pálinkát díjaztak szombaton a tizenegyedik alkalommal megrendezett Szatmár megyei pálinkaversenyen. A rendezvény keretében kínált párlat iránt nem volt nagy érdeklődés.

A Szatmár Megyei Tanács és az eddig alárendeltjeként működő Agrárkamara tizenegyedik alkalommal szervezte meg a Pálinkafesztivált, az utóbbi öt évben európai uniós pénzekből. Megvoltak ennek a szigorú szabályai, de mint minden uniós szabályt, ezt is jól ki lehetett játszani, erre pedig mindig megvoltak az alkalmas emberek. A fesztivál európai uniós finanszírozásból valósult meg (a Regionális Operatív Program révén az első és második pálinkafesztivált az EU 614 167 lejjel támogatta, a Szatmár Megyei Tanács 97 751 lejjel, az állami költségvetés pedig 231 216 lejjel járult hozzá). Az első pálinkafesztiválon megalakult a Pálinka Lovagrend, amelyen a Szatmár Megyei Tanács, a prefektusi hivatal és több más akkori magas beosztású személyiségét ortodox szertartás szerint ütöttek lovaggá, ma sem tudni milyen érdemek alapján. Ezek a lovagok gyorsan eltűntek, azóta lovagok nélkül szervezik a fesztivált.

Az idei rendezvény mind a pálinkakészítők, mind a fesztiválra ellátogatók számára azt a hatást keltette, hogy amolyan kényszerrendezvény, szorít a határidő, le kell zárni a projektet, ezért kell valamit szervezni a látszat kedvéért. A megyei tanács jelenlegi vezetőinek meg volt kötve a kezük, hiszen az előbbi tanácselnök még áprilisban minden szerződést megkötött a fellépőkkel és a szervezésben résztvevőkkel.

Gyakorlatilag nem a gyümölcstermesztőké volt a főszerep, a pálinkafőzők tulajdonosait is csak néhány nappal előtte értesítették, a fesztivál pedig nem volt úgy meghirdetve, hogy a lakosság érdeklődését is felkeltse és érdemesnek találják, hogy kilátogassank a programokra. Lehetett néhány helyen pálinkát kóstolni és vásárolni, de a standoknál igen alacsony volt a fogyasztás. A sződemeteri, sárközújlaki, magyarcsaholyi, szatmárhegyi és rózsapallagi stand volt megnyitva, a többi ott állt üresen. A szervezők minden évben nagy hangsúlyt helyeznek a színpadi műsorra, de a hangsúly mindig elmarad, hiszen ugyanazok a szólisták és együttesek lépnek fel, a műsorban szervezőként és fellépőként is részt vesznek a hagyományőrző forrásközpont alkalmazottai, bár ez összeférhetetlenséget jelent…

A versenyre összesen 85 mintát neveztek be a termelők, közülük 23 érdemelte ki az aranyérmet, 29 az ezüstöt és 24 a bronzot. A minták között igazi kuriózumok is voltak: a megszokott szilva-, alma-, körte-, barack- mellett neveztek ugyanis többek között kökény-, áfonya-, birsalma- és bodzapálinkát, de konyakot és bittert is. A termelők közül sokan nem értenek egyet azzal, hogy együtt versenyezhet a tavalyi pálinkával a húsz vagy annál hosszabb ideje kiérlelt ital, amiből a termelő még tíz litert sem tud felmutatni.

A zsűri értékelése alapján Szatmár megye idei legjobb párlata az avasújvárosi Butka Sándor 2014-es körtepálinkája lett, második lett szintén Butka Sándornak egy 2014-es barackpálinkája, míg harmadik a sárközújlaki Hornyák Tibor 2015-ös körtepálinkája lett, aki további két aranyat is nyert.

A fesztiválon az eredeti elképzelések szerint gyümölcsök, kézműves áruk, hagyományos ételek is kellene hogy legyenek, de nagyon gyenge volt a felhozatal, az ételek között pedig csak miccs és a kolbász volt.