Panaszkodnak az építőipari cégek

Kezd kibújni a szög a zsákból: nem volt olyan kedvező hatása az építőiparra annak a kormányrendeletnek, ami háromezer lejben határozta meg a minimálbért. Módosítást kérnek a szatmári cégek.

A Szatmár megyei Kis- és Középvállalkozások Érdekvédelmi Szervezete (PIMM) kerekasztalhoz hívta tegnap tagjait annak érdekében, hogy megbeszéljék, milyen hatással volt az építkezési ágazatra az építőipari minimálbért idén januártól bruttó 3000 lejben megszabó 114-es számú sürgősségi kormányrendelet. A szatmárnémeti Poesis multikulturális központban megtartott eszmecserét követően a bérszintmegszabásban érintett ágazati besorolású cégek képviselői petíciót írtak alá, amit két érintett minisztériumhoz és a kormányhoz fognak eljuttatni, és amelyikben azt kérik, a kormány záros határidőn belül vizsgálja felül a rendeletet, és módosítsa azt úgy, hogy mindenkinek jó legyen. A bérek emelkedése az építkezési szektorban egy jó dolog, de az már kevésbé jó, hogy a kormánydöntés meghozatala előtt nem volt lemodellezve, hogy ennek milyen negatív hatásai lesznek az ágazatra és közvetett formában az azzal kapcsolatban álló többire. A nagyobb építőipari bér bevezetésével az volt a cél, hangzott el az ülésen, hogy — a költségvetési hiány pótlása mellett — hazacsalják ezáltal a külföldön dolgozó kőműveseket, de ez nem történt meg, nincs tudomásuk a szatmáriaknak arról, hogy a kormányrendelet hatályba lépése óta eltelt hat hónapban bárki is a 3000 lejes minimálbér miatt tért volna haza külföldről.

Késlekedés a közmunkákban

Az építőcégek képviselői szerint a háromezer lejben minimalizált építőipari fizetések miatt az építési anyagok is drágultak, hiszen több fizetést kell adni a cementgyárakban és a homokkitermelésben dolgozóknak is, így a 114-es rendelet egyszerre drágított az építkezési anyagokon és a munkaerőn is. A szerdai megbeszélésre főleg közmunkákat végző cégek delegáltak képviselőt, ezeket ugyanis fokozott mértékben érinti a változás, hiszen a rendelet alkalmazási normái közül az egyik megtiltotta, hogy a folyamatban lévő közbeszerzések értékét a nagyobb kiadásokkal arányosan automatikusan emeljék. Emiatt a polgármesteri hivatalok és a megyei tanácsok által meghirdetett munkákra jelentkező cégek nem tudták olyan könnyen továbbhárítani a megnövekedett költségeket, mint például a lakásokat, céges épületeket építő cégek. Nagy késlekedések voltak és vannak emiatt a közérdekű beruházások terén is, ugyanis az önkormányzatok újra kellett írják a tenderfüzeteket, és újból el kellett indítsák a közbeszerzési eljárásokat.

Munkaerő-elvándorlás

Fokozza a helyzetet, hogy emelkedtek a fizetések a közszférában, ami miatt megindult az elvándorlás a privát szféra felől a közszféra felé, nincs aki dolgozzon. Ez azért is visszás helyzet, mert a magánszféra az, amelyik a befizetett adók és illetékek által megtermeli a közszférában dolgozók fizetését is, ha viszont nincs aki a magánszektorban termeljen, akkor a közhivatalokban dolgozóknak honnan lesz ki a fizetésük?! Az erőltetett béremelésnek közvetett hatásai is vannak, például közbeszerzési megrendelést teljesítő cégnek már nem ad hitelt a bank a megkötött szerződés alapján, hanem csak ha ingatlanfedezetet mutat fel. Itt a közmegrendelést teljesíteni készülő cégek megint hátrányban vannak a magáncélú építőkkel szemben, ez utóbbiak ugyanis a létrehozandó ingatlannal tudják garantálni a hitel visszafizetését, utat aszfaltozó cégnek viszont nincs ilyen lehetősége. Visszahat majd a közkasszára az is, hogy a nagyobb kiadások miatt kisebb profitot termelnek majd a cégek, kevesebbet ruháznak be emiatt, illetve kevesebb haszonadót is fizetnek év végén az államkincstárnak.

Princz Csaba