Pangás a turisztikai információs irodában

Nem csak az érdeklődő turisták hiányoznak a Vécsey-házban működő megyei turisztikai információs központból, de a kézműves mesterek portékái is — és még a számvevőszék is „kellemetlenkedik”.

A megyei tanács égisze alatt működő Szatmár Megyei Turisztikai Információs Központ 2014 június elején nyitotta meg ünnepélyesen kapuit a régi főtéren, a Vécsey-házban működő Képzőművészeti Múzeum két földszinti termében — azzal a nagyon is érthető céllal, hogy a megye turisztikai látványosságairól, szálláshelyekről, étkezési lehetőségekről, tájjellegű körutakról, a szabadidő aktív vagy passzív eltöltésének lehetőségeiről kapjanak meg minden felvilágosítást az érdeklődők, azaz a Szatmárnémetibe érkező turisták. A két terem közül az egyik maga az információs központ, ahol számtalan különböző formájú és tematikus összeállítású, Szatmár megyét bemutató ismertető könyv, prospektus, kiadvány és szórólap közül válogathat most is az érdeklődő — a másikban pedig a szatmári kézművesek portékáit, szuveníreket vásárolhatott meg, miközben rácsodálkozhatott a szőttesekből, festett ládákból, kerámiatárgyakból ízlésesen összeállított dekorációkra is, melyek a központ akkori koordinátorának elképzeléseit és munkáját dicsérték. Sajnos ez utóbbit már csak múlt időben lehet említeni, és aki ma lép be az irodába, azt kicsit más kép fogadja — szemfájdítóan üres-kopáran tátong az egykori népművészeti szoba (főleg olyan valaki számára szemfájdítóan és elszomorítóan, aki még látta „teljes díszben” pompázni).

Mint megtudtuk, a megyei tanácsnak csak az iroda terme van használatra átadva, a népművészeti terem a múzeumhoz tartozik, s a népi mesterek anno úgynevezett bizományi rendszerben helyezték el itt portékáikat — ám mint a számvevőszék nemrég rámutatott, ez nem teljesen törvényes keretek között működött, ugyanis állami intézmény nem végezhet ilyen fajta bizományi tevékenységet.

Maga az információs iroda ugyanolyan kellemes, múlt század eleji, nosztalgikus hangulatot áraszt és fogadja a belépő turistákat, évente átlagosan 2000–2500-at, s kínálgatja látogatásra a megye érdekességeit, látványosságait — igaz, számtalan példa volt arra is, hogy a szolgálatot teljesítő turisztikai szakember nem tudott magyarul (a belépő érdeklődők jelentős része Magyarországról érkezett és érkezik egyébként), s ezért angolul beszélgettek. És az is igaz: a helyhatósági választások és a megye vezetőségcseréje utáni számvevőszéki ellenőrzés — finoman fogalmazva — nem találta legálisnak a módot, amellyel a megyei tanács, Adrian Ştef extanácselnök és az akkori vezetőség 2014 júliusa és 2016 júliusa között finanszírozta az információs központot, pontosabban az ottani, Szatmár megyét ismertető kiadványokat. „A számvevőszék véleményezésében indokolatlanul nagy összeg (több mint 1,6 millió lej) volt úgynevezett sajtókiadványokra fordítva, ráadásul közbeszerzési eljárás nélkül, csak úgynevezett direkt szerződéssel, melyek maximális összege egyébként csak 30 000 lej lehet. Sajnos ez a 'nyomtatványos háború' már évek óta zajlik. Ráadásul a rengeteg pénz elköltésének nincs is igazán reális alapja, mert a turisták által Szatmár megyében eltöltött vendégéjszakák száma csökken — miközben Máramaros és Bihar megyében nő” — magyarázza Pataki Csaba tanácselnök. Rámutatva arra is: természetesen ide kell csalogatni a turistákat, vonzóvá és érdekessé kell tenni számukra Szatmár megyét — de nem olyan módon, ahogy ez az elmúlt években történt. „Kérdezni és tanulni nem szégyen: tanulmányozzuk, hogy máshol hogyan tudják — netán töredék pénzből — ezt megcsinálni, s a feladatba magától értetődően be kell vonni a helyi önkormányzatokat is, és ezeket a turisztikai információs központokat velük közösen működtetni, közös stratégiákat kidolgozni” — mondja.

Szatmár megyében a szatmárnémeti mellett még tizennégy — Avasfelsőfalu, Tasnád, Tartolc, Vámfalu, Mikola, Hadad, Bogdánd, Börvely, Aranyosmeggyes, Avasújfalu, Kökényesd, Avasújváros, Turc és Szamosdob — turisztikai információs központ létezik s működik is helyenként, több-kevesebb sikerrel.

Szabó Kinga Mária