Partiumi és budapesti kirándulás Ady és Kölcsey nyomában
A Határtalanul program célja az, hogy a magyarországi diákoknak kedvet csináljon, információt nyújtson a partiumi, erdélyi területek felkereséséhez, másrészt erősítse e részek fiataljainak kapcsolatát az anyaországgal, s így segítsen fennmaradni abban a közegben, ahol élnek. Közvetlenül a két pályázó iskola diákjai közötti összetartozást is erősíti, a budapesti diákokban tudatosítja a határon túli magyarság közös kultúránkhoz adott értékeit, bennünk, partiumi diákokban megerősíti az érzést, hogy szülőföldünk múltjának ismerete, emlékeinek megőrzése és továbbadása olyan feladat, amelyet mindannyian büszkén vállalunk, de olyan kötelesség is, amely a partiumi magyarság megmaradásának egyik záloga.
Elsőként mi, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjai utaztunk Budapestre, az Ady Endre Gimnázium diákjaihoz. Megérkezve az ottani diákok és tanáraik vendégszeretetét élvezhettük, velük indultunk a Budai várba a látványosságokat megtekinteni, ezen belül is betekintést nyertünk a „Mi, magyarok” kiállításba, ahol a magyarok által használt fegyverek utánzatait is kipróbálhattuk, és akár katonának is beöltözhettünk rövid időre. A szállás elfoglalása és a kiadós vacsora után versenybe szálltunk az adys diákokkal az Ady Endre Gimnáziumban megszervezett sportesten, ahol több sportágban is megmutathattuk tehetségünket, és emellett még jól is szórakoztunk.
Ott-tartózkodásunk alatt talán a szombat volt a legeseménydúsabb és legizgalmasabb. A napot a szentendrei Skanzenben kezdtük, kisvonattal jutottunk el a kijelölt helyekre, megismerhettük Magyarország különböző tájegységeinek népi építészetét, kultúráját. Azt is megtudtuk, hogyan kapcsolódik a Partium Szentendre városához: a nagybányai festőiskola művészei itt találtak új otthonra. Az utunk Visegrádon folytatódott, ahol a királyi palotát fedeztük fel. Szombati napunk utolsó helyszínén, Esztergom várában betekintést nyerhettünk őseink hétköznapjaiba, életformájába.
Vasárnaphoz közeledve egyre inkább erősödött bennünk a maradni akarás érzése, de mint minden jónak, egyszer ennek is elérkezett a vége. A napot, projektünknek eleget téve, egy fa közös elültetésével kezdtük, majd budapesti sétával folytattuk. Utolsó úti célunk Ady Endre lakása volt, ahol Csinszkával éltek együtt. Egy kötetlen városnéző körút következett, ahová többen is egy-egy új baráttal indultunk el, ugyanis könnyen megtaláltuk budapesti kortársainkkal a közös hangot, ezáltal új barátságok is köttettek. A Vörösmarty téren a közeli viszontlátás reményében búcsút vettünk új barátainktól, és élményekkel gazdagodva indultunk vissza Szatmárnémetibe.
A napok rohantak, betöltötték hétköznapjainkat a mindennapi teendőink, s máris azon kaptuk magunkat, hogy a díszteremben ülünk, és a budapestiek megérkezését várjuk.
Itt Pataki Enikő igazgatónő néhány szóval köszöntötte az adys csapatot, ezután pedig betekintést nyerhettek egy igazi kölcseys „Nagyszünetbe”, azaz egy kisfilmmel bemutattuk iskolánk mindennapi életét a tanórákon túl. Ezt a videót Zay Attila power pointos bemutatója követte, ami a szatmári költőkről és híres-neves emberekről szólt. Ezután az adys diákok előadása következett, akik iskolájuk névadója előtt tisztelegve néhány Ady Endre-verset is elszavaltak.
Az előadások végeztével közösen elültettünk egy fát a Kölcsey Ferenc Főgimnázium udvarán, ahogyan azt korábban már megtettük az Ady Endre Gimnázium udvarán is.
Délután kezdetét vette a városnéző játék, amihez vegyesen csapatokba rendeződtünk. A vendégek megismerték városunk látványosságait, érdekes és kreatív feladatok által. Szombat reggel újra összegyűltünk, és együtt indultunk felfedezni Nagybányát és környékét. Meglátogattuk a Teleki-kastélyt Koltón, és megismertük annak történetét is, tisztelegtünk nagy költőnk, Petőfi emléke előtt. Utunkat a „máramarosi bércek” irányába folytattuk, a Bódi-tó szépsége még a zuhogó esőben is lenyűgözött minket. Idegenvezetőnktől azt is megtudtuk, hogy a közkedvelt sípálya, Mogosa neve honnan származik (Magas-hegy). Este táncházzal zárult a nap.
Vasárnap Nagykároly és Érmindszent volt délelőtt az úti cél, délután pedig már sokkal kötetlenebb programot szerveztünk: mi, diákok elmentünk együtt az akvaparkba, igazi vidám záróeseménye volt ez közösen eltöltött hétvégénknek.
Hétfőn reggel budapesti barátaink továbbindultak Nagyváradon és Szalontán keresztül Budapestre.
Tartalmas, szép napokat tölthettünk együtt, budapesti és partiumi irodalmi, történelmi barangolásunk során nemcsak azt tapasztalhattuk meg, hogy közös múltunk összeköt, de új barátságok is születtek, amelyek a jelenben és a jövőben is hidat jelentenek egymáshoz.
Pintye Yvette, X. C osztály
