Pereskedés előtt békekötés

Az új szabályozás értelmében békítőket alkalmaznak az igazságszolgáltatásban. A pereskedés előtt közvetítőhöz kell fordulniuk azoknak, akik törvényes úton szeretnék bebizonyítani az igazukat.

2006–ban jelent meg a 192–es számú, a mediátorok tevékenységét szabályozó törvény, amit majd a 90/2012–es, legutóbb pedig a 4/2–13–as sürgősségi kormányrendelettel módosítottak. Mi az, hogy mediátor, mi a mediátorok feladata — kérdeztük Ressler István ügyvédet.

— A mediáció egy Amerikából származó jogi eljárás — magyarázza Ressler —, melynek lényege, hogy a bíróságot megkerülve, alternatív módon próbáljanak megoldást találni vitás kérdésekre. A felek nem mennek a bíróságra, hanem elmennek a mediátorhoz, aki elvégez egy meditációt az úgymond felperes és alperes között és megpróbál megoldást találni a köztük kialakult vitás helyzetre. A mediátornak nem kell feltétlenül jogi végzettsége legyen, elég ha elvégez egy tanfolyamot, ahol kap egy felhatalmazást erre a tevékenységre.

Halasztások

Ez év február 1–től hatályba kellett volna lépnie az új polgári törvénykönyvnek, ami nagyon sok változást hozott volna a polgári eljárásokban, ennek életbe lépését egy sürgősségi kormányrendelettel elhalasztották február 15–ig. Szintén februártól kellett volna életbe lépjen az a sürgősségi kormányrendelet is, amelyik kötelezővé tette volna, hogy mielőtt valaki bírósági pert kezdeményez, menjen el egy mediátorhoz, és a közvetítő segítségével bírósági eljárás nélkül próbáljon megoldást találni a problémára. Ez a kormányrendelet kimondja, hogy a sértett fél addig nem kérheti a bírósági per elkezdését, amíg a mediátor nem készít egy jegyzőkönyvet, hogy nem tud megoldást találni a problémára, azaz elkerülhetetlen a bírósági per. A törvény értelmében a mediátorok családjogi ügyekben, területvitákban, fogyasztóvédelmi perekben, munkaügyi problémákban, polgári eljárásokban végezhetnek mediációkat, augusztus 1–től viszont, amikor életbe lép majd az új büntetőtörvénykönyv, a büntetőeljárásokban is kötelező lesz a meditáció, de csak abban az esetben, ha az eljárás a sértett indítványára indul el.

A mediátorok szerepét a kormány minden bizonnyal abban látja, hogy kevesebb lesz a bírósági per. Véleményem szerint nem ez lenne a megoldás, hanem az igazságszolgáltatás megreformálása. Én nem tudom mennyire hiteles egy olyan személynek a véleménye, aki nem rendelkezik megfelelő jogi ismeretekkel. Milyen alapon dönti el az, hogy válás esetén melyik szülőnél marad a gyerek, vagy mondjuk egy földügy esetén kit, milyen terület illet. Fontos az is, hogy ha lehetséges az alternatív megoldás, akkor miért csinál belőle a törvényhozó kötelező eljárást. Megtörténhet az is, hogy a kötelező meditációt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja —összegezte Ressler az újítással kapcsolatos nézeteit.

 Elek György