Petőfi a mienk

A Petőfi Sándor Baráti Kör január 1-jén a névadó születésnapján Szatmárnémetiben szervezett megemlékezést.

„A nagy költők nem váratlanul szólalnak meg, nem derült égből, mint az isteni kinyilatkoztatások. A népek életében messze visszamenőleg meg lehet állapítani, mikor estek vajúdásba, hogy megszüljék a rendkívüli fiút. A nemzet, a nagy család előre készülődik az eseményre” — írja Illyés Gyula Petőfi Sándor című művében. Ha feltesszük a kérdést, hogy mennyire készült a tizenkilencedik századi magyarság Petőfi megszületésére, ellentmondásos válaszokat kapnánk, az viszont tény, hogy „A nép új út előtt állt, szomjasan a szóra és a jelre”. Ott volt az idő, hogy valaki hangot, testet adjon a sokféle akaratnak. 1823. január 1-jén megszületett Petőfi Sándor. Ő volt, akire vártak, akit a történelem kiszemelt. Mindmáig legnagyobb magyar költőnk születésnapján szervez évről évre megemlékezést a Tóth házaspár Petőfi Sándor szatmárnémeti szobránál. Az eseményen évről évre többen vannak, független attól, hogy mennyire felel meg az idő a szabadtéri rendezvényeknek. A Petőfi Sándor Baráti Kör fontosnak tartja, hogy legismertebb költőnk születésnapja mellett ne menjünk el szó nélkül, hiszen verseinek mondanivalója ma is időszerű, nem véletlen az, hogy alig van olyan rendezvény, amelyiken ne hangozna el Petőfi-vers. Ebben az évben is sokan vettek részt a megemlékezésen annak ellenére, hogy az időjárás téliesre vált. Sokan hoztak magukkal Petőfi-kötetet, mások lemásolt vagy kézzel kiírt verseket fogtak a kezükben, hogy azokat tudják énekelni. A résztvevők megzenésített Petőfi-verseket énekeltek, amit Margit-Tamás Tibor citerán kísért, több vers is elhangzott a Petőfi Sándor Baráti Kör tagjainak az előadásában, köztük A nemzetgyűléshez című is, akinek előadója megjegyezte, hogy épp azok nem jöttek el, akiknek valóban szól ez a vers. Miután megkoszorúzták a költő szobrát, Tóth István és felesége, Adrienne szatmárhegyi borral kínálta a résztvevőket, hogy koccintsanak Petőfi Sándor emlékére és boldog új évet kívánjanak egymásnak.

Elek György