Ponta bocsánatot kért az államosításért

Bocsánatot kért szerdán a miniszterelnök a kormány nevében azoktól, akiknek az ingatlanait hét évtizeddel ezelőtt a kommunista hatalom államosította. A kárpótlásra 4 évet kell várni.

A miniszterelnök a parlament két házának együttes ülésén vállalt felelősséget kormánya nevében az államosított ingatlanokra vonatkozó új jogorvoslati törvényért. A sajátos eljárás szerint a jogszabályt nem vitatja meg a parlament: az néhány napon belül automatikusan hatályba lép, hacsak nem bizonyul alkotmányellenesnek, vagy az ellenzéknek nem sikerül a kormányt megbuktatnia.

„Huszonegyedik századi szociáldemokrataként le akarom szögezni: a tulajdonjog a demokratikus társadalom alapja” — jelentette ki a törvényhozók előtt elmondott beszédében Victor Ponta miniszterelnök, hozzátéve, hogy az újabb jogorvoslati törvény a történelmi jóvátételt szolgálja. Kiemelte, hogy a bocsánatkérés kiemelten szól a görögkatolikus egyháznak, amelynek a „legtöbbet kellett szenvednie a 70 évvel ezelőtti intézkedések nyomán.”

1948-ban hazánkban a görögkatolikus vallást betiltották, templomaikat és ingóságaikat pedig az ortodox egyháznak adták. Az 1989 után újból elismert egyház javainak csak töredékét kapta vissza.

A parlamenti vita mellőzését Ponta azzal indokolta, hogy az utóbbi két évtizedben Románia különböző politikai színezetű parlamenti többségei hoztak már törvényeket a kommunizmus idején államosított ingatlanokkal kapcsolatban, így valamennyi politikai erő közös felelőssége, hogy Románia működőképessé tegye jogorvoslati rendszerét.

Ponta szerint Románia eddig csaknem tízezer államosított épületet, és 1,3 millió hektárnyi elkobzott területet szolgáltatott vissza, részvényekben és pénzben pedig csaknem négymilliárd eurónyi kárpótlást fizetett ki a volt tulajdonosoknak. A restitúciós folyamatból azonban ingatlanüzérek és korrupt hivatalnokok húztak hasznot, a valódi tulajdonosok pedig évek óta hiába várják a jóvátételt — magyarázta a kormányfő.

Eddig 3500 panaszos perelte be Romániát az államosított ingatlanok miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB). 2010-ben a strasbourgi bíróság felszólította Romániát, hogy alkosson működőképes jogorvoslati rendszert — ekkor leálltak a kifizetések és elakadt a restitúció folyamata.

A parlament elé szerdán beterjesztett új jogszabály szerint ezentúl csak az egykori tulajdonosok és örököseik kapják vissza természetben a kommunizmus idején államosított ingatlanaikat Romániában: ha üzérek veszik meg tőlük a visszaigénylési jogot, azok legfeljebb kárpótlást kaphatnak, amelyre 85 százalékos nyereségadót vetnek ki.

Az állam a következő néhány évben visszaszolgáltatja a még tulajdonában lévő államosított ingatlanokat, majd négy év múlva, részletekben kezd ismét kárpótlást fizetni azokért az elkobzott ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni. Victor Ponta a bukaresti rádiónak adott szerdai interjújában rámutatott, az új jogorvoslati törvény nem érinti azokat a volt bérlőket, akik 1995-től kezdődően jutányos áron megvették az államtól azokat az államosított lakásokat, amelyekben laktak: ezekért az eredeti tulajdonosoknak kárpótlást fizet az állam.

Háttér

A PD-L bizalmatlansági indítvány beterjesztésével akart hangot adni az új törvénnyel kapcsolatos kifogásainak, de ehhez az RMDSZ részéről nem kaptak támogatást. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök emlékeztetett arra, hogy PD-L le akarta állítani az ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását, és az ingatlan értékének 15 százalékára korlátozta volna a kárpótlást — amit közös kormányzásuk idején az RMDSZ megakadályozott —, míg a jelenlegi kormány az RMDSZ módosító indítványainak jelentős részét elfogadta. A PD-L elnöke, Vasile Blaga tegnap bejelentette, az Alkotmánybírósághoz fordul az új restitúciós törvény ügyében, mert a jogszabály nem oldja meg a visszaszolgáltatások problémáját, csak a következő kormányokat terheli le a javasolt intézkedésekkel. A kormányfő szerint mindez óriási felelőtlenség, mivel ha a törvényt nem vezetik be időben, akkor az államnak azonnal el kell kezdenie törleszteni az elkobzott ingatlanokért járó kártérítéseket, amelyek összértéke 8 milliárd euró. Az Emberi Jogok Európai Bírósága május 12-ig adott haladékot a kormánynak a restitúciós törvény módosítására.