×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
17 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Belföld

Precedens nélküli referendum

2019.06.07 - 12:06
Megosztás:
Precedens nélküli referendum

Lehet, hogy semmilyen hozadéka nem lesz a május 26-i referendumnak, Ressler Ştefan szatmárnémeti ügyvéd szerint senki nem vállalta, hogy mikor hajtja végre azt, amiről döntöttek az emberek.

Akik szavaztak a május 26-ai népszavazáson — és azoknak is, akik nem szavaztak —, tisztában kell lenniük azzal, hogy ez ugyanúgy konzultatív jellegű volt, mint a 2009-es évi, amikor a 300 fős törvényhozással kapcsolatban kérték ki az emberek álláspontját, véleményezte a demokratikus aktust lapunk megkeresése nyomán Ressler Ştefan szatmárnémeti ügyvéd. Ez azt jelenti, hogy az aktuális parlamenttől függ, hogy törvényerőre emeli-e a referendum eredményét, illetve az is, hogy ezt mikor teszi meg, a voksolásnak nincs magától értetődő ügydöntő következménye, a népakarat nem kerül automatikusan alkalmazásra.

Dupla vagy szimpla

Tényszerű viszont az a következménye ennek a népszavazásnak, hogy megerősödött általa egy új politikai párt, amelyik ha nincs egybemosva az európai parlamenti választás és a referendum, nem tudott volna ilyen eredményt felmutatni. Ressler szerint a „dupla vagy szimpla” elv mentén tette az államfő ugyanarra a dátumra a két szavazást, ugyanis így vagy az egyik, vagy mindkettő eredményét magának söpörheti be a jelenlegi ellenzék. Az USR, PNL és PLUS pártok évek óta zajló, félinformációkon alapuló korrupcióellenes kampánya sok szavazót vitt el a referendumra, akik így igennel szavaztak a népszavazáson, illetve nagy eséllyel az ellenzéki hármasfogat valamelyik tagjának jelöltjeire az EP-választáson.

Politikai nonszensz

Az amnesztia és a kegyelem intézménye Európa minden országában létezik, emlékeztetett Ressler, mint ahogy különleges esetekben a kollektív amnesztia vagy kollektív kegyelem intézménye is létező európai fogalom, az egyéni kegyelemmel kapcsolatos döntés pedig ugyanúgy az államelnök kezében van Európa bármelyik országában, mint Romániában. A népszavazás egyik kérdése ugyebár ezekhez a jogi intézményekhez kapcsolódott, mégpedig olyanformán, hogy a korrupcióért elítéltek esetében ne lehessen alkalmazni ezeket az engedményeket. Politikai nonszensz, hogy egy elnök olyan kérdésekben indítson népszavazást, amelyekre ha igen a válasz, akkor végül is saját hatáskörét szűkítse.

Észszerűbb törvényalkotást

Sehol Európában nem volt eddig ilyen ügyben kiírt referendum, hívta fel a figyelmet Ressler, szóval az Unió egyik legszegényebb országában olyan előremutató ügyek foglalkoztatják a politikai elitet, amilyenekig a jóléti Európában még nem jutottak el.

A sürgősségi rendeletekkel való operálást a kormány kezéből kiveendő másik ügy is rossz irányból volt megközelítve, tért át a referendum második kérdésére Ressler. Ebben az RMDSZ álláspontja volt a helyes, kár, hogy nem ez került a szavazólapokra: nem csak igazságszolgáltatással kapcsolatos ügyekben ne lehessen sürgősségi kormányrendeletekkel operálni, hanem semmilyen törvényalkotási ügyben ne a kormány döntsön! A törvényeket azoknak a képviselőknek és szenátoroknak kell meghozniuk, akiket demokratikus szavazáson az emberek választottak meg, és nem egy politikai döntés nyomán létrejött kormánynak. Ez nagyon jól megoldható lenne, ha észszerűsítenék és felgyorsítanák a törvényalkotási folyamatot, és az államfő nem küldene vissza elfogadott, kész és jó törvényeket újratárgyalásra politikai okokból, sokszor mondvacsinált indokokkal.

Princz Csaba