Problémás iskolakezdés

Sok gyermek és szülő problémákkal találta szembe magát az iskolakezdés után eltelt hetekben. Gondok, jelek, tünetek? – ezek között segítenek eligazodni a szakértők.

Az iskolakezdéssel a gyerekek bekerülnek egy új rendszerbe, ahol egyre inkább a játékról a tanulásra, a szabad tevékenységekről az ellenőrzésre tevődik át a hangsúly. Különösen érdekes lehet ez most, amikor bevezették az előkészítő osztály fogalmát, és a gyerekek egy évvel korábban szembesülnek az iskola valóságával. Sok szülő, talán most először találkozik olyan problémákkal, amelyeket előzőleg nem észlelt: a gyerek nem tud odafigyelni az iskolában, izeg-mozog, nehezen tanul. Megkerestük ezért a Boldog Scheffler János Központ szakembereit, hogy eligazítást adjanak a témában. Fazekas Brigitta pszichológustól megtudtuk, az érintett problémakörben kulcsfontosságú az iskolaérettség fogalma. Minden gyereknek fontos, hogy csak akkor kerüljön be ebbe az oktatási formába, amikor valóban érett rá.

A kérdés megválaszolásában legbiztosabb támpontot az adhat, ha egy egyszerű iskolai élethelyzetet tekintünk, ami óriási változás az óvodai munkához képest. Ahhoz azonban, hogy bírja az új helyzet nyújtotta fokozott megterhelést, megfelelő testi-, lelki- és szellemi fejlettségi szinttel kell rendelkeznie. Van egy nagyon fontos, ám kevésbé ismert szempont: az idegrendszeri érettség/éretlenség kérdése. Ez akár már iskolakezdés előtt is irányjelzőként szolgálhat a gyerek fejlettségét illetően. A mozgás kapcsolatban áll az idegrendszer fejlődésével, érésével. A gyermek mozgásfejlődésén keresztül, vele egy időben idegrendszere is fejlődik. Ha a mozgás bármelyik szakasza – például a kúszás, mászás –, vagy annak kellő begyakorlása kimarad, akkor azzal együtt az idegrendszer érése is érintett lesz. Sok tanulási zavar és az iskolaéretlenség hátterében is gyakran épp a mozgásfejlődés rendellenessége áll. A beszédzavarok, vagy az iskolai kudarcok csak másodlagosak. Ha csak annyit látunk, hogy a gyerek nem tud egy órán keresztül figyelni, vagy nem azt csinálja, amit kellene, esetleg zavarja a tevékenységet, mert már nem bír egy helyben ülni, nem érti, amit kérnek tőle, minden esetben fontos utána járnunk, mi is áll ezeknek a tüneteknek a hátterében, mert akkor tudunk valóban hatásos módon megoldásokat is keresni. Ha az ok, az idegrendszeri éretlenség, tehát a gyerek múltjában egy nem egyenletes, akár hiányos mozgásfejlődés volt jelen, akkor az erre megfelelő, az okot célzó segítséget kell alkalmazni, nem pedig a tüneteket felszínesen kezelni. A pszichomotoros, illetve szenzomotoros fejlesztés a pszichikus funkciók fejlesztését valósítja meg mozgástevékenységeken keresztül, idegrendszeri érési folyamatokra hatva. Nagyon fontos, hogy a gyermek megfelelő egyensúlyérzékkel rendelkezzen, és a finommozgások is kellően kialakuljanak, amelyek például a ceruzafogásnál nélkülözhetetlenek. A jó szem- és kézkoordináció, a domináns kéz használata, az iránykövetési képesség és a jó téri tájékozódás elengedhetetlen a megfelelő koncentrációhoz, valamint a tanulási problémák elkerüléséhez. Az idegrendszeri éretlenség tünetei megfelelő eszközökkel már 5 éves korban könnyen tetten érhetőek, így kellő idő jut a felzárkóztatásra.

Józsa János