Rabságok 2
Utoljára módositva: 2018-11-02 08:20:40

Enni hasznos és élvezetes is. A sok évezredes konyhaművészet az emberiség egyik fontos kincse, s az ma már a civilizáltabb helyeken inkább a kulináris fantáziáról, a rafinált ízekről és ínycsiklandó ételekről szól, mintsem a mennyiségi ellátásról. Vannak azonban embertársaink, akiknek rohamokban jelentkező beteges és leküzdhetetlen evésvágyaik vannak, úgy hogy se éhség-, se jóllakottság-érzetük, de még ízélményük sincs mindeközben, csak tömnek magukba mindent a hányásig vagy a rosszullétig. Erről lesz most néhány szó, de az elkövetkezőknek semmi közük a bulimiához, a hedonizmushoz, vagy a zabálós tivornyázásokhoz, mert itt beteg emberekről beszélünk, akik az ételfüggőség nevű kórtól szenvednek. Ez a betegség a civilizált világ felnőtt lakosságának 1–3%-át érinti. Az orvostudomány csak nagyon érintőlegesen foglalkozik ezzel a kórral, pedig nagyon nagy a társadalmi jelentősége, gondoljunk csak a következményes elhízásra, és az abból eredő bajokra, a szív- és vérnyomás-betegségekre, a köszvényre, az agyi ér-balesetekre, az ízületi bántalmakra, a cukorbajra vagy a metabolikus szindrómára.

Az ételfüggő betegnek hetente legalább kétszer, de inkább többször, elönti az agyát a vörös köd, és evésrohama van, ilyenkor nem tudja magát ellenőrizni vagy befolyásolni, egyszerűen nincsen az eszénél, és töm magába mindent a megpukkadásig, pedig még az ízeket sem érzi igazán. Az ilyenkor fogyasztott ételek általában magas cukor-, szénhidrát-, zsír- és sótartalmúak, vagy gyorsételek, az ételkívánat pedig nem gyomoreredetű, hanem hibás agyi működés következménye. Az ettől szenvedőnek az agya evésre van programozva, és rendellenesen működik az agyi jutalmazó rendszere, mert mind több étel szükséges, mind magasabb a küszöb ahhoz, hogy a központ a jó közérzethez szükséges endorfin- és szerotonint-szintet biztosítsa. Az evési roham akár órákig is eltarthat. A rohamok múltával a betegnek bűntudata és lelkiismeret-furdalása van, utálja az elhízott testét, az önbizalma mind jobban megcsappan, és emberkerülővé, búskomorrá vagy szorongásossá válhat, de betegségét semmi pénzért be nem vallja, és zabálásai mindég suttyomban történnek. Az ételfüggőséghez az esetek zömében alkoholizmus is társul, ami nagymértékben súlyosbítja a beteg helyzetét.

Az ételfüggőséget, ami az evészavaroknak csak az egyik formája, 1994 óta önálló pszichés betegségnek tekintik. Az ételfüggő ember nem akaratgyenge, és nem élvezethajhász, hanem át van rendeződve a pszichés működése, és ezért esetenként, mikor rájön a „zabálás”, nem ura önmagának, kényszer-betegségben szenved. A kórnak biológiai, szociális és főleg lelki okai lehetnek. Van, akiben eleve hajlam van erre, másnak pedig élete folyamán rosszul alakulnak a szociális körülményei és az emberi környezete, de például az is elindítója lehet a lavinának, hogy valakit gyerekkorától kezdve mindenért csokoládéval vagy ínyencségekkel jutalmaznak. A legtöbb esetben lelki okai vannak az ételfüggőségnek, és ezek közül is a két legjelentősebb a tartós düh vagy dühöngés és a terhelő, negatív stressz, de esetenként a búskomorság, a szülés utáni depresszió, a szorongások és félelmek, a kínzó unalom, a harag, a szomorúság, a lelki sérülések, és akár az önutálat is okozó lehet.

Az ételfüggő beteg egymagában nem tud felülkerekedni a nyomorúságán, ezért segítségre szorul, de ennek alapvető feltétele az őszinteség, a betegség beismerése, és a segítségigénylés. A betegnek rendszerint a gondjai, bajai, vívódásai váltják ki az evési rohamait, ezért kezelésének az első lépése problémáinak a feltérképezése kell hogy legyen. Egy ételfüggőnek az evés a feszültségkezelés eszköze, a szénhidrát a „kábítószere”, ezért második lépésként, a beteggel közösen, lélektanászi eszközökkel úgy kell a „drogot” helyettesíteni, hogy az idővel sikerélményekhez juttassa a szenvedőt. Mindez csoportterápia keretén belül sokkal sikeresebb lehet, mert sokat számít, ha az ételfüggő meg tud nyílni, és sorstársaival beszélni tud a bajáról. Magyarországon a Névtelen Túlevők nevű társaság egy ilyen csoportterápiás közösség. A kezelés része kell legyen a család, a barátok és a környezet segítőkészsége is. Vannak, akik különböző erős hatású pszichiátria gyógyszereket ajánlanak az ételfüggők kezelésére, de ez, ismerve a baj lényegét, teljes képtelenség, és csakis a mohó gyógyszermaffia ajánlata lehet. Az ételreklámoknak, mint ahogy általában, borzasztó romboló hatásuk van ez ügyben is, mert indítógombjai lehetnek egy falási rohamnak. Az ételfüggők nem csúfolni való emberek, hanem szerencsétlen betegek, kiknek a baján csak a pszichológusok, pszichiáterek, vagy addiktológusok (a függőségekkel és szenvedélybetegségekkel foglalkozó szakemberek) segíthetnek, és nem a dietetikusok, természetgyógyászok, ezoterikusok vagy homeoterapeuták.

Gyermekkorban nincs még igazi ételfüggőség, de hasonló tünetekkel járhat a Prader Willi szindróma nevű genetikai betegség (PWS).

Az orvosok szerint senki sem tudja halálra zabálni magát, mert mielőtt szétrepedne a gyomra, jóval hamarabb beindulnak a védekező, gyomorürítő mechanizmusok, elsősorban a hányás. Hányásba viszont már bele lehet halni. Feljegyeztek mégis eseteket és embereket, akik halálra ették magukat, ami azért lehetséges, mert a már elhízott testben mindenféle egyéb baj is jelentkezhet, első sorban szívgyengeség és további terhelésre szívmegállás is. Így járt például az ételfüggő Marlon Brando és Benny Hill is.

Tisztelettel,

Dr. Zagyva Miklós

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Melyik a kedvenc téli sportod?
A síelés
A snowboardozás
A korcsolyázás
A szánkózás
A jégkorongozás
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2019. január 19.)


    KONYHA
    Készítsünk olyan ételeket újévre, amelyekkel két legyet ütünk egy csapásra: nemcsak a szilveszteri menühöz, de az újévi asztalra is ...