×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
13 °C
közepes eső
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Raffay Ernő hármas könyvbemutatója

2019.07.05 - 12:18
Megosztás:
Raffay Ernő hármas könyvbemutatója

Raffayt Ernőt jó hallgatni, mert erőt, derűt és bizalmat árasztanak a megszólalásai. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében júniusban három könyvét mutatta be Szatmárnémetiben.

Kemény fedelűben adták ki újra a könyveit, ami a tőle megszokott öniróniával szólva bizony legyezgeti a hiúságát. Utoljára paradox módon 1987-ben, Kádár idejében volt része e kegyben — hangzott el a Szatmárnémetiben tartott könyvbemutatón, amiről Csókási-Budaházi Attila EMNT-elnök, szervező küldött beszámolót szerkesztőségünknek.

„Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnál júniusban egyszerre bemutatott könyvei: 'Nagy-Románia megteremtése', 'Erdély 1918–19-ben' és 'Ady Endre kultúrharcai'. Ezek közül az első kettő kibővített újrakiadás, míg az Ady Endréről szóló igazi premier, mely egy Adyról szóló sorozat negyedik kötete, és rengeteg jegyzeteléssel, csoportosítással járó munkával született. A kemény borítós kötés a köröstárkányi születésű 'kultúrharcos', Szakács Árpád kiadójának a kezdeményezése.

Hogy jön össze a három, látszólag különböző témájú könyv? 'Trianonnal nemzetközi jogi álca alatt Magyarországot szétszedték, aminek külső és belső okai voltak.' A szabadkőműves liberális, szocialista eszmevilág (Jászi Oszkár és Jakobovits) belülről bomlasztott, főleg a nagyvárosokban. Kívülről a 18. századtól lettek ellenségeink, a románok és szerbek, valamint később kisebb mértékben a csehek, akik akkor 'aktivizálódtak', amikor 1918 őszén a Monarchia veresége bekövetkezett. Az Erdély 1918–1919-ben arról szól, hogyan szállta meg Erdélyt a román hadsereg. Mindez Clémenceaux francia miniszterelnök vezetésével történt, aki szintén szabadkőműves volt, a Nagy Orient liberális, judeo-plutokrata, balos nagypáholy tagja. Nagy-Románia megteremtése az MTA doktori disszertációja, mely az akkor már latens kultúrharc jegyében sokat váratott magára, mely tologatás Ormos Mária akadémikus 'érdeme', de végre nyomdába kerülhetett.

Újdonsága miatt az Ady-kötet töltötte ki a szatmárnémeti könyvbemutató nagy részét. Ellentmondásos, zseniális személyről lévén szó emiatt a téma is izgalmas. Költészete, különösen a szerelmes és istenkereső versei a francia szimbolikusokat — akik nem mellesleg egy 'alkoholista, narkós, söpredék' — is felülmúlja, Rimbaud-nál is nagyobb. Ady politikailag baloldali, szabadkőműves, a Martinovics-páholy tagja, némi túlzással most akár a DK-s Vadai Ágnesnél is harciasabb tagja lehetne. Prózai művei 11x600 oldalt tesznek ki, és korántsem emelkednek a költészete szintjére. Amit írt a kormánypárti Szabadságba és a Nagyváradi Naplóba a balos keresztényellenes írásai, antiklerikális kijelentései igaztalanok, cikkei cáfolatért könyörögnek. Aztán Budapesten olyan baloldali szocdem és liberális környezetbe került, Jászi Oszkár, Vészi József környezetébe, akik 1905 és 1919 között Magyarország ellenségeihez tartoztak. Csoóri Sándor, Bíró Zoltán (az MDF első elnöke), Döbrentei Kornél a könyv kapcsán mondták is, hogy újra kell értelmezni Adyt, de nem a költészeti nagyságát, hanem mint a könyv alcíme is jelzi, a kereszténység megtámadásának a szempontjából.

A szabadkőművesség és a budapesti liberalizmus volt a könyvbemutató és trianoni megemlékezés közép- és célpontja. Elhangzott, hogy többek között az 1914 előtti Magyarországon volt egy titkos szabadkőműves szervezet, mely magát misztikusnak és humanitáriusnak maszkírozta, egyesületeket hozott létre (ingyen tej, kenyér, leányanyák támogatása). Ady már gimnazista korában érdeklődött irántuk, aztán demagóg szabadkőműves hatás vitte el a tehetséges 24–25 éves gyereket. Itt a budapesti kultúrharc előtörténeténél tartunk. Nyomozása közben —bevallása szerint — a szerzőt a mélyebb megismerés vágya is hajtotta, ismervén Huszár Károly (1919) magyar királyi miniszterelnök memoárját, mely szerint a szabadkőművesség egy fedőszerv, és akkoriban a baloldali radikálisok küzdelme volt a keresztény magyar nemzetállam ellen. Ők részei voltak a budapesti kultúrharcnak. Kik voltak és mit akartak? Láthatjuk, a mostani budapesti liberálisok sem akarnak nemzeti függetlenséget, bár a szabadkőművesekről alkotott képet ma már lehet árnyalni. (…)

A balos Martinovics-páholyt 1956-ban egy bizonyos Márton László újraalakította Párizsban, 1991-ben hazahozta, hogy aztán 2010-ben Orbánt Horthy-fasisztának nevezze egy flashmobon. Az első nagy csapást a kereszténységre és a nemzetre a franciák mérik, a dicstelen nagy francia forradalom idején, melyet a '9 Nővér' nevű páholy robbantott ki. A 'felvilágosodás' eszméjétől vezérelve elveszik a templomot, kolostorokat. A leégett a Notre-Dame-ot sem tudta az egyház fenntartani, mert már rég, 1904 óta elkobozták az ateisták. Benjamin Franklin átvitte a tengerentúlra a szabadkőműves eszmét, és azóta az amerikai elnökök páholytagok, talán Trump kivételével, aki ha tag is, a diskurzusából ítélve jobbos lehet.

Visszatérve, a franciák 1904-ben feloszlatták a római katolikus egyházat, miután a reformátust korábban likvidálták. Egy Combes nevű szabadkőműves miniszterelnök Clémenceaux páholyából feloszlattatta a parlamentet úgy, hogy mindenüket elkobozták: épületeket, vagyontárgyakat, templomaikat, nem lehettek plébániák, helyettük kultuszközösségeket csináltak. A szerzeteseket elhajtották (a szerzetesek a 'fekete sereg' Ady szerint), a kolostoraikat is elkobozták. Az ízléstelenség csúcsaként az egyik volt klastromból nyilvános házat csináltak. A plébános 'kultuszközösség-elnök' volt, és a szentmise celebrálásához írásbeli engedélyt kellett kérjen a prefektustól, egyszóval Európa legszánalmasabb, legagymosottabb, lelkileg nulla népe lett a francia. (…) Hihetetlen hátvédharcokat vívnak a francia testvéreink, nap mint nap láthatjuk, kereszteket szednek le, még II. János Pál szobra fölül is, keresztényellenes kultúrharc folyt és folyik, ezt hozta haza Ady. A kultúrharcos, modern francia felvilágosodás hozta parttalan libertinizmus messze áll attól, amit Voltaire, Rousseu, Diderot vagy D’Alembert írtak, mondtak.

Ady püspökök ellen is írt: Schlauch bíborosról, Prohászka Ottokárt legazemberezte, gróf Majláth Gusztáv püspökről olyanokat, amiket most a DK-tól hallunk. Az így kezdeményezett kultúrharcot Horthyék lenyomták, ha kellett, bikacsökkel, bár hagyták működni a balosokat, de a kommunistákat, terroristákat felakasztották. Ady úgy képzelte a liberalizmust, mint pl. Gyurcsányék, csak ő egy óriási tehetség volt hozzájuk képest, csupán politikai értelemben voltak egy platformon. Az akkortól már importált budapesti kultúrharc jelenlegi állása szerint nekik, liberálisoknak mindent szabad, de ha te mint konzervatív nem azt gondolod, amit ők, gazember, antiszemita, söpredék vagy. A Fidesz liberálisai és a radikális kormányellenes szabadkőművesek kéz a kézben járnak, ebből is számos konfliktus származott, kultúrharc folyik bal és jobb között, ateista és keresztény között, ez adta a témát az Ady-könyvhöz.