Ragyogó Szatmári Táncháztalálkozó

A több száz fiatal és felnőtt, no meg aprónép arcáról sugárzó táncszeretet, öröm és nevetés fénye ragyogta be a Lépésházat a második Szatmári Táncháztalálkozón.

Tisztességes táncházhoz illendően ez alkalommal is hajnalig ropták és mulattak a Lépésházban, a második Szatmári Táncháztalálkozón — mert bár igaz ugyan, hogy a megyében talán nincs is olyan település, amelynek ne lenne hagyományőrző egyesülete vagy néptánccsoportja, melyeknek a tagjai jól ismerik egymást, és maga a néptánc is reneszánszát éli, arra azonban nagyon ritkán van alkalom, hogy ne valamilyen seregszemlén, versenyen vagy kulturális rendezvény keretében találkozzanak mindannyian, hanem csak és kizárólag önmaguk és a táncolás örömére járják. Ezen ritka alkalmak egyikének Nagykároly ad otthont, ahol a Rekettye Kulturális Egyesület bő másfél évtizede szervez rendszeresen táncháztalálkozókat, a másik pedig a Szatmári Táncháztalálkozó, amelyet immár második alkalommal tartottak meg szombaton, Nagy Orbán ötletgazda — no meg a több száz főnyi táncossereg — örömére. S hogy e két táncháztalálkozó mennyire nem rivalizáló vetélytársa, de sokkal inkább kiegészítője egymásnak, azt mi sem igazolja jobban, mint hogy most is a rekettyés Maier Rajmond és Katalin tanította a lépéseket egész délután és este, szűnni nem akaró energiával, több táncrendből is a Szárazberekről, Pusztadarócról, Avasújvárosból, Mikolából, Hadadnádasdról, Szilágyszérből, Szilágysámsonból, Dobráról, Bogdándról, Nagykárolyból és természetesen Szatmárnémetiből érkezett ifjaknak-felnőtteknek. S nem mellékesen elvarázsolta az aprónépeket a sok humorral és még több nevetéssel fűszerezett népi játékok során, amelyek keretében nemcsak a vidám népi mondókák, de „nagyapám vőlegényi cipője” is kiemelten fontos, legényfogó szerepet kapott, vastag kötél végére kötve — a kicsik játék közbeni, visszanyelvelő gyermekszája pedig könnyesre nevettetett mindenkit. Persze ahogy az ilyen rendezvényeken már szinte törvényszerű, a gyermektáncházban nem csak apróságok járták (ki apukájával, anyukájával, ki csoportbéli párjával), hiszen az ifjak és a felnőttek is visszaváltoztak önfeledt gyermekekké, mint ahogy a gyerkőcök sem maradtak ki az egész rendezvényt végigmuzsikáló nagyváradi Soroglya zenekar koncertjét követő, esti felnőtt-táncházból.

Szabó Kinga Mária