Rangsorolni kell, de mi alapján?

A tanügyi szakszervezetisek szerint a műszaki kollégiumi besorolással rendelkező iskolákat hátrányosan érinti az a minisztériumi rendelet, amely az iskolák besorolásáról rendelkezik.

Az iskolák besorolására vonatkozó tanügyminisztériumi rendelet és a tanügyi kisegítő személyzet bérezése szerepelt a kormánybiztos által összehívott Szociális Párbeszéd tegnapi gyűlésén.

Az ágazat évek óta alulfinanszírozással küzd, és az ebből fakadó állandó szakszervezeti elégedetlenség mellett most éppen az a tanügyminiszteri rendelet borzolja a kedélyeket a pedagógusi berkekben, amely az iskolahálózat besorolásáról rendelkezik. Victor Oprea, a Szabad Tanügyi Szakszervezet Szatmár megyei szervezetének elnöke elmondta, a vonatkozó jogszabály olyan magasra teszi a mércét, szerinte indokolatlanul, amelynek megfelelni nem fognak tudni a műszaki kollégiumi minősítéssel rendelkező tanintézmények. A rendelet szerint, amennyiben a műszaki kollégiumok végzősei három egymást követő évben országos átlag alatti eredményt érnek el az érettségin, megváltozik az illető tanintézmény besorolási kategóriája, de ugyanennek a kritériumnak kell megfelelniük azoknak a szakiskoláknak is, amelyek magasabb besorolási kategóriára pályáznak. A szakszervezeti vezető elmondta, miután köztudott, hogy az itt tanuló diákok közül csak kevesen jelentkeznek érettségire, ugyanis a szakmai tudás megszerzése az elsődleges, célszerű lenne, ha a szakmai kompetenciavizsgán elért eredmények alapján történne a szakiskolák minősítése. Oprea azt is elmondta, hogy csak reménykedni tud abban, hogy ezzel a beígért differenciált bérezés alkalmazására nem kerül sor, ugyanis az teljesen igazságtalan lenne, ha azonos végzettségű, azonos tantárgyat tanító pedagógus fizetése kevesebb lenne amiatt, hogy nem azonos besorolású tanintézményben tanít. Ioan Drăgan, az egyetem előtti oktatási rendszerben dolgozó pedagógusokat tömörítő szakszervezet Szatmár megyei elnöke elmondta, a rendelettel kapcsolatban annyi „ha” merül fel, hogy egyelőre nem érdemes rajta vitázni, abban viszont egyetértett az előtte szólóval, hogy az lenne a szerencsés, ha a differenciált bérezés nem valósulna meg. Marcela Papici, Szatmárnémeti alpolgármestere (aki egyébként maga is pedagógus) elmondta, a megyeközpontban 4 tanintézménynek van műszaki kollégiumi besorolása, és indokoltnak tartja, hogy a magas szintű minősítés mögött kiváló eredmények is legyenek, de azt is hozzátette, hogy a lényeg a szakmunkásképzés, mert alkalmazáskor a munkaadó nem az oklevelet, hanem a tudást nézi.

Szakma is, színvonal is kell

Gindele Imre, a nagykárolyi Simion Bărnuţiu Szakközépiskola igazgatója lapunk megkeresésére elmondta, logikusnak találja a rendeletet, tavaly is volt egy olyan előírás, hogy az az iskola, ahol érettségin az országos átlag alatt teljesítettek a diákok, idén egy osztállyal kevesebbet indíthatott. Elismerte ugyan, hogy a szakoktatás feladata egyértelműen az, hogy szakmát tanítson a diákoknak, és nem szerencsés, ha a műszaki profilú iskolák diákjaitól ugyanazt várják el az érettségin, mint az elméleti líceum végzőseitől, de ugyanilyen fontosnak ítélte meg azt is, hogy a magasabb besorolású, „patinásabb” tanintézmény oktatási színvonala sem lehet egy „mezei szakiskoláéval” azonos, innen kellene ugyanis kikerülniük azoknak, akik műszaki téren felsőfokú képzésre jelentkeznek.

Ami a tanügyi kisegítő személyzet bérét illeti, most is elhangzott, hogy a fizetésük a minimálbér szintjére süllyedt, a szakszervezetek azért lobbiznak, hogy esetükben, csakúgy, mint a kezdő tanároknál, fizetésemelést érjenek el, de azt is elismerték, hogy jóval a várakozás alatti összegre számíthatnak.

Elek Anikó