Reformációi ünnepség Lázáriban, Berken és Darócon

Az 500 éves reformáció és a 169, illetve 61 évvel ezelőtti, októberi forradalmi eseményekre emlékeztek ünnepi istentiszteletekkel és műsorokkal vasárnap Pusztadarócon, Szárazberken és Lázáriban.

Pusztadarócon és Szárazberken Ilonczai Zsombor, Lázáriban pedig Képíró Gyula és Kis József lelkészek irányítása mellett tartottak ünnepi eseményeket, amelyekkel a reformáció ötszázadik évfordulója, az aradi vértanúk mártírsága és a magyar ellen-kommunista forradalom hőseinek emléke előtt hajtottak főt.

Pusztadarócon Ilonczai Zsombor arról beszélt, hogy az emberi vágyakat nem lehet az emberi hit elé sorolni, a középkorban megreformált egyház azon küldetése, hogy saját nyelvén értesse meg az emberekkel Isten igéjét továbbra is megmaradt és továbbra is szükséges. Az ötszáz évvel ezelőtt felvett küldetés, a szolgálatokat hűségesen és hitelesen végezni, ma sem vesztette érvényét, hirdette a református lelkész. Az istentisztelet után a pusztadaróci ifjúsági kórus adta elő az októberi eseményekre szabott, énekekből, szavalatokból és prózai idézetekből álló ünnepi műsorát.

Szárazberken az 500 éves reformáció volt az ünnepi műsor középpontjában, a fiatalok és a gyerekek verseket szavaltak, elhangzott Reményi Sándor Az Ige, illetve Ilyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt című verse. Az ünnepi szavalatok előtti istentiszteleten Ilonczai Zsombor azt hirdette, hogy nem lehet a mai Európát átszövő, énközpontú áramlatoknak engedni, fontos helyet adni az emberi tudatban az Isten iránti hitnek. A berki ünnepség zárásaként felavatták a reformáció évfordulójára készített, márványból készült emlékművet.

Lázári ünnepség

Lázáriban Nt. Kiss József, Szatmárpálfalváról érkezett vendéglelkész tartotta az ünnepi istentiszteletet, aki úgy értékelte, a reformáció legnagyobb megvalósításai közé tartozik, hogy az emberek saját nyelvük és értelmük szerint hallgathatják az igét, iskolák és templomok épültek, gyarapodtak a gyülekezetek. Vészharangot is kongatott ugyanakkor, mert úgy érzi, eredményes félezer év után fordulóponthoz érkezett a reformáció ügye, Európában már nem a keresztény a domináns egyház, építés helyett bontják a templomokat, gyarapodás helyett fogyatkoznak a gyülekezetek, elpártolnak az emberek a jézusi ügy mellől.

Magyar Lóránd, az istentisztelet után felszólaló RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint legnagyobb erénye a reformációnak, hogy az anyanyelvhasználatot hozta be a templomokba, de említést tett a tordai országgyűlésről is, amelyik pedig a – főleg Erdélyben tárt karokkal fogadott –, vallásszabadságot jelentette. A beszédek és a fiatalok szavalatai és zenei előadásai után a templom kertjében megkoszorúzták az egykori lázári felekezeti iskola emlékére állított emlékoszlopot, majd a reformáció hosszú jövőjében bizakodva, diófacsemetéket ültettek el. A gyülekezet ezt követően szeretetvendégségen vett részt, amelyikre a Lázári Református Nőszövetség által készített, válogatott finomságokkal várták őket.

Princz Csaba