Reformátusság az ökuménia jegyében
A reformáció 500. évfordulóján saját nyolc évükért is hálát adtak a Kökényesdi Református Missziós egyházközség tagjai — az ugocsai vidékre oly jellemző ökuménia jegyében.
Kicsinek bizonyult a kökényesdi görögkatolikus kápolna, ahol a Szatmári református Egyházmegye egyetlen missziói egyházközségének 38 tagja gyűlt össze a római és görögkatolikus hívekkel együtt, a reformáció 500. évfordulóján hálát adni saját nyolc évükért is. A kökényesdi reformátusok maroknyi csoportja hosszú ideig a halmi református templomban hallgatta Isten igéjét, mígnem 2009–ben azzal a kéréssel fordultak id. Fodor Lajos akkori lelkipásztorhoz, hogy vegye fel a kapcsolatot a helyi görögkatolikusok elöljáróival annak érdekében, hogy havonta két istentiszteletet a görögkatolikus kápolnában tarthassanak meg — Harangozó József görögkatolikus főesperes, kökényesdi parókus lelkész pedig készségesen igent mondott a kérésre. Annál is inkább, mert mind az ünnepségen fogalmazott: „Mindnyájan Isten gyermekei vagyunk. Én nem tudok eléggé és elégszer hálát adni, hogy sikerült újraépíteni ezt a kápolnát, így még természetesebb, hogy helyt adunk benne másoknak is. Hiszen Isten azért teremtett bennünket, hogy az Övé legyünk és Őt imádjuk — ez a fontos, s nem az, hogy milyen vallásúak vagyunk. Meg kell adni a tiszteletet egymásnak, mert nem a mi dolgunk az egymás fölötti, a másik vallása fölötti ítélkezés — nem a vallása üdvözíti az embert, hanem a hite!”.
Az ige üzenetére, vigasztalására és gyógyító erejére mutatott rá prédikációjában Király Lajos esperes, aki ünnepi igehirdetése alapjául az Ároni áldást választotta. „Folyamatosan panaszkodunk, folyamatosan krízishelyzeteket élünk át — de krízishelyzetek mindig voltak, nem a mi korszakunk a legnehezebb. A Zsoltárok Könyvét olvasgatva számtalan olyan passzust találunk, amely mind a depresszió tüneteit (alvászavar, étvágytalanság, humorvesztés) írja le, de Isten igéje gyógyító formula, hat a krízishelyzetben, fogódzót ad. Persze azt is el kell fogadnunk, hogy nem csak örömök vannak — nem kell elrejteni a rossza, az öregedést, a halált, a születést, az élet természetes rendjét. Mi csak húsvétot akarunk, pedig Jézus életében ott van a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat is. Amikor az ember padlón van, teljesen más perspektívából látja az életet — abból is lehet és kell is tanulni, ha mégannyira sem akarunk. ” — fogalmazott. Az igehirdetést követően Elek Arnold halmi lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, ismételten köszönetet mondva Harangozó Józsefnek a helyért, ahol havonta kétszer és ünnepekkor gyűlnek össze a kökényesdi reformátusok, és nem csak, valamint Pelei Sándor főgondnoknak, aki nyolc éve koordinálja a missziót.
A csedregi születésű, Nagybányán szolgáló Szmutku Róbert római katolikus lelkész Pál filippibeliekhez írt levelének soraival üdvözölte a jelenlévőket, s azt boncolgatta, hogy is újulhat meg szívünk, lelkük, egész életünk? „Ha Isten első helyre kerül. Ha nem Ő van ott, akkor felborul az egyensúly. Hogyan kerülhet Isten az első helyre? Ha imádkozunk. Az imádság létkérdés az ember életében és az ember tud leborulni — de a mai ember azért borul ki, mert nem tud leborulni.” — mondta. Az istentisztelet zárómomentumaként Elek Arnold lelkipásztor János evangéliumát idézte: „De nemcsak ő érettök könyörgök, hanem azokért is, a kik az ő beszédökre hisznek majd én bennem; Hogy mindnyájan egyek legyenek; a mint te én bennem, Atyám, és én te benned, hogy ők is egyek legyenek mi bennünk: hogy elhigyje a világ, hogy te küldtél engem.” , maga az ünnepség pedig szeretetvendégséggel zárult.
Szabó Kinga Mária
