Románia fejlődik, de nyomorog is

Bár Románia a gazdasági fejlődés abszolút toplistása az Európai Unióban, paradox módon a szegénységi toplistát is vezeti — ez utóbbi felszámolására 572 millió euró áll rendelkezésére.

Míg a szakemberek és elemzők Románia 2016 második negyedévének bravúros, 6%-os gazdasági növekedése fölött örvendeznek, addig életszínvonal tekintetében az ország még mindig az utolsó helyen áll az Európai Unióban — a lakosság 40%-a szegénységben és mélysegénységben él. Köszönhetően ez részben annak is, hogy az elmúlt kormányok politikája — 10–15 évre visszamenően — egyszerűen nem volt hajlandó sem „tudomásul venni”, sem megfelelő komolysággal foglalkozni a problémával, annak ellenére, hogy ötből két lakos a szegénységi küszöbön él, valamint a lakosság egyharmada alapvetőnek tartott javakat nélkülöz. Sőt, vannak olyan kisebb-nagyobb gócpontok is, ahol a mélyszegénység százszázalékos — az ilyen, akár több településre kiterjedő részeken senkinek nincs munkája, az egyetlen megélhetési forrás a háztáji gazdaság, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés pedig minimális, pedig nem feltétlenül elszigetelt vagy romák által lakott településekről van szó. Ráadásul a szegénység a legtöbb esetben iskolaelhagyáshoz vezet, ez pedig azt jelenti, hogy a gyerekek kilátásai semmivel sem jobbak a szülőkénél — például a 14–15 éves korosztály 37%-a funkcionális analfabéta.

Javulást és a legérintettebb társadalmi rétegek életszínvonalának emelkedését hozhatja az az 572 millió euró, amely 2020-ig Románia rendelkezésére áll a szegénység és mélyszegénység felszámolása érdekében — amennyiben sikerül a pénzlehíváshoz szükséges integrált projektek létrehozása és a jelenlegi kormány által meghirdetett szegénységellenes programcsomag megvalósítása. Ebben többek között az szerepel, hogy a következő bő három évben 75 000 gyermek, 10 000 fogyatékkal élő és 62 000 idős ember életkörülményein javítsanak, a szociális szolgáltatások színvonalának emelésével is.

Szabó Kinga Mária