Rosszak a referendum kérdései

Jogi szempontból nézve rosszul vannak feltéve a május 26-ai népszavazás kérdései, nyilatkozta lapunknak Ressler Ştefan ügyvéd, aki szerint óriási hiba összemosni ilyen szintű országügyeket.

Népszavazás lesz május 26-án, az európai parlamenti választásokkal egy napon, amelyen két kérdésben öt dologra kérdeznek rá. Ressler Ştefan szatmárnémeti ügyvéd szerint óriási hiba összemosni ilyen szintű országügyeket, ez kényszerhelyzetbe állítja a szavazókat.

Első kérdés

Az első kérdés így fog szólni: Egyetért-e a korrupciós bűntetteket elkövetők amnesztiában vagy kegyelemben részesítésének betiltásával? Ez azért rosszul felett kérdés, mert nem lehet egy kalap alá venni az amnesztiát és a kegyelmet, mert két különböző jogi fogalomról van szó, figyelmeztet Ressler. Az amnesztia csoportokra vonatkozhat, törvény szabályozza, és a parlament dönt róla. A kegyelmi döntés ugyancsak lehet kollektív, amiről szintén a parlament dönt, illetve lehet egyénre szabott kegyelmi döntés, amit alkotmányban biztosított jogánál fogva a mindenkori államelnök hozhat meg. Hogyan szavazzon ebben a kérdésben az, aki tegyük fel az amnesztia formájában történő engedményezéssel egyetért, a kegyelmivel viszont nem? — teszi fel a kérdést az ügyvéd.

Második kérdés

A második kérdés ez lesz a szavazólapon: Egyetért-e azzal, hogy a kormány ne módosíthassa sürgősségi rendeletekkel a bűncselekmények meghatározására, a büntetésekre, illetve az igazságszolgáltatás működésére vonatkozó törvényeket? Ressler szerint itt három jogi fogalom van egyetlen kérdésben felhalmozva; itt is elbizonytalanodhat, aki valamelyikre ezek közül igennel, valamelyik másikra pedig esetleg nemmel szavazna. Ráadásul a sürgősségi rendeletek kiadását egyértelműen szabályozza az alkotmány 115-ös paragrafusa, amelyik sürgős és megindokolt esetben teszi lehetővé ezek kiadását, tehát nem népszavazást kellene ebben a kérdésben tartani, hanem az alkotmányra hivatkozva a törvényt alkalmazni. Illetve ne felejtsük el, tette még hozzá Ressler, hogy azok a politikusok, akik ma támogatják a népszavazás ilyenfajta kérdésekkel való megtartását, maguk is voltak hatalmon, és szintén nagyon gyakran operáltak sürgősségi kormányrendeletekkel.

Büntetőjogi realitás

Az ügyvéd szerint aki reálisan nézi a mai romániai közéletet, az láthatja, hogy vannak súlyosabb bűncselekmények is, mint amilyen a korrupció, amelyik maga is egy szigorúan büntetendő cselekedet, de a gyilkosság vagy kiskorúakkal szembeni visszaélések a korrupciónál sokkal súlyosabb bírósági esetek. A népszavazáson azért tesznek fel korrupcióval kapcsolatos kérdéseket, mert ma divat a korrupcióellenes harc, és mert most lehet politikai tőkére szert tenni ez által. Érdemes átfogó képet alkotni a mai román ellenzék munkájáról, mutat rá Ressler, ami gyakorlatilag azt mutatja, hogy az ellenzék nem azzal foglalkozik főleg, hogy mit fog jobbá tenni vagy másképp csinálni, ha hatalomra jut, hanem azzal, hogy kit kell elítélni.

Tudatosan szavazzanak!

Lapunk kérdésére, hogy az igen vagy a nem szavazatra ösztönzi-e az embereket, Ressler Ştefan elmondta: nem állást szeretne foglalni valamelyik válasz mellett vagy ellen, hanem csak azt szeretné, ha mindenki megértené, hogy mivel kapcsolatban kérik ki a szavazók véleményét a május 26-ai referendumon, és ezen információk ismeretében adják majd le voksukat.

Princz Csaba