Saját szeméttelep Vetésen?

Nem az alapgondra fókuszál az a tendencia, hogy folyamatosan a szelektív hulladékgyűjtést állítják követendő példaként elénk. A szelektív gyűjtés mellett az újrahasznosítás is fontos.

Nem akármilyen terveket „szövöget” Ilyés Gyula vetési polgármester — saját szeméttelepet szeretne a községben és a háztartási, a mezőgazdasági, a vágóhídi, az állati eredetű, a műanyag és gumihulladékok hatékony és teljes értékesítését. „Bár jelenleg mi is Florisalosok vagyunk, de szeretnénk lépni, egyrészt mert léteznek reális alternatívák egy saját szeméttelep kialakítására, melynek most készül a tanulmánya (mekkora beruházás lenne, milyen működési költségekkel kell számolni stb.), másrészt a lakosság által termelt szemét mennyisége folyamatosan nő és bármennyire lenne is szelektív a gyűjtés (amitől egyébként igencsak messze állunk még), hosszabb távon az sem hoz eredményt, hiszen a szelektív szeméthalmok mennyisége is nő. Hála Istennek nő a lakosság száma — de ez azt is jelenti: több szemét termelődik és ezt az előzetes számítások mindig figyelmen kívül hagyják. Emellett azt a korszakot éljük, amikor radikálisan változik a hagyományos falusi életmód, az, amely szinte mindenfajta hulladékot fel/elhasznált valamire. Ma már a falusi ember is egyre többet vásárol bevásárlóközpontokban, üzletekben, ami azt jelenti: egyre több műanyag vagy más csomagolóanyag kerül a kukájába” — magyarázza Ilyés. Hozzátéve azt is: nagyon nem reális, pontosabban nem az alapgondra fókuszál az a tendencia, hogy folyamatosan a németországi vagy hollandiai szelektív hulladékgyűjtést állítják követendő példaként elénk. Egyrészt, mert egy-két év alatt nem történnek csodák és a tudatos szelektív szemetelésre való nevelés ennél sokkal hosszabb folyamat, az említett országok is 15–20 év alatt jutottak el a mostani szintre, másrészt pedig: ők nemcsak szelektíven szemetelnek, de a hulladékot hatékonyan újra is hasznosítják! „Az Európai Unió megkövetelt és követel bizonyos dolgokat ugyan, de a román állam rosszul kezdett neki az egésznek már évekkel ezelőtt: soha nem dolgoztak ki egy hulladékfeldolgozási stratégiát, csak a válogatott gyűjtésre fektették a hangsúlyt. És ez a rendszer nem működőképes, sajnos. Nem volt az tíz évvel ezelőtt sem, és egyre szembetűnően nem az most vagy a jövőben sem. Felvásárló – feldolgozó — hasznosítható rendszert kellett volna kialakítani. Ami persze szintén nem ment volna egyik napról a másikra, hiszen a „tiszta” alapanyagokból sokkal olcsóbb bármit előállítani, mint az újrahasznosítottakból — de megoldható, sőt, a világ számtalan országában nagyon sikeresen meg is oldották ezt. Az illetékes hatóságok tíz éve tudták már: ha túllépünk bizonyos mennyiségeket, jön a büntetési díj január 1-jétől, mint ahogy jött is — most a Florisal kiszámlázza és mindenki háborog, meg hőzöng, de ez a folyamat még messze nincs lezárva. És nem is Florisal kérdés, hanem az operatív gazdasági egységé, azaz a hulladéktározóé. Többek között azért sem, mert nem az a reális probléma, ami közvitán van. Azt, hogy ki és milyen mechanizmusok keresztül kell fizessen, már régen ki kellett volna dolgozza a környezetvédelmi minisztérium s minél tovább odázza, annál nagyobb lesz a zűrzavar. A jelenlegi szemétügy a központi adminisztráció teljes csődje!” — summázza a polgármester. S hogy mennyire nem működőképes a jelenlegi hulladékgyűjtési menedzsment, jól példázza az az eset, amikor még az ellenőrzést végző szerv sem tudta, mi a teendő: illegális szeméttárolóra bukkantak a volt víztisztító épületromjai mellett: egy egész kamionnyi second hand árumaradékot (textil, műanyag, bőr, műbőr vegyesen) borított valaki oda — a területtulajdonos összegyűjtötte ugyan, de hogy hová is vigye, hogyan semmisítse meg, arra senki nem tudott választ adni, mert elégetni nem lehet és a szamosdobi szeméttelep nem veszi át.