Sírgyalázás és rongálás Érkáváson
Utoljára módositva: 2019-06-17 21:24:31

Kis létszámú, ám életerős közösség volt egykor az érkávási reformátusoké. Aztán jött ’48, és elsorvadt minden… Elüldözték a gazdákat, a tehetősebbeket, a lelki vezetőt. Szerdára virradóan a temetőt is megrongálták. Igyekeztünk utánajárni: mi történt, miért is történt?

Szerda reggelre sírokat rongáltak meg az érkávási református temetőben — adta hírül a református egyházmegye sajtószolgálata. Az elkövetők kővázákat törtek össze, virágokat téptek ki és dobtak a sír mellé. Egy hozzátartozó, illetve az egyházközség nevében Gál Sándor tiszteletes ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. Pénteken déltájt jártunk a helyszínen.

„Csínytevés ez!”

Az érkávásiakhoz beszolgáló gencsi lelkipásztor, Gál Sándor kíséretében mentünk a helyi focipálya mögött lévő temetőhöz. Méteres gazok virulnak a tikkasztó hőségben, gondozottság csak a hantok mellett látható. Az egykori „szebb időkről” tanúskodnak a nagyobb síremlékek. Van több is. Odébb idősebb úr szorgoskodik.

Itt, Érkáváson született Bihari István. A szülei sírját is megrongálták. Egy nappal korábban tudta meg a sajnálatos esetet. Kérdeztük: szerinte miért tették, ki tette?

„Szerintem ez csínytevés. Gyerekek lehettek… Mert hát sírt nem döntöttek le, fejfát, semmit. Koszorúkat sem. Azok meg csak úgy rá voltak ragasztva” — mutat a virágtartókra, amiket ezek szerint lerúghattak a szülei sírjáról. Amúgy nem jellemző az érkávási temetőben, hogy ellopnák a koszorúkat, többéves is itt van még. „Nem, nem viszik el. Apám már meghalt tizennyolc éve, de még egyszer sem tűnt el virág se, semmi se” — mondja.

Gyerekkorából sem emlékszik arra, hogy valakik rongáltak volna a helyi református temetőben. „Ilyesmi nem volt.” Talán egyszer, még a ’80-as években: „A kriptába akartak bemenni, volt elöl ilyen régi fajta rácsajtó, azt feszítették fel… De azokat, akik betörtek, el is fogták. Gondolták, hogy vannak értékek. Megnyílt a vasajtó, és látszott, hogy rézkoporsók vannak. De hát nemigen volt ott semmi…” — elevenítette fel. Többször is mondja: nem hinné, hogy tudatosan a sírt, a református temetőt akarták volna meggyalázni. Gyerekek csínytevését valószínűsíti.

Mit fog tenni? — kérdeztük. „Hát mi mást? Megjavítom” — így a felelet. Egyik unokatestvére, aki helyben lakik, hívta fel a szomorú hírrel. Ki is jött, volt a rendőrségen, és a feljelentésen kívül megkérdezte, elkezdheti-e a rendrakást. Végül az igenlő válasz dacára mégsem csütörtökön fogott hozzá, időközben túlságosan meleg lett, magas a vérnyomása, nem szabad erőlködnie kánikulában. Így péntek reggel, délelőtt fogott hozzá. Visszakötötte a koszorúkat, eltakarította a törmeléket. Az édesanyját két éve temették el, a közös síremlék tavaly lett kész…

Annak idején voltak Érkáváson reformátusok. Az ő generációjában hatan konfirmáltak „de két évfolyam volt egyben”. Emlékei szerint nem voltak etnikai alapú nézetkülönbségek a faluban: „Nem volt itt semmi különös. Itt együtt jártunk, itt volt a kultúrház, együtt mulattunk, amikor bálok voltak. Nem volt itt semmi ilyesmi. Ilyen, hogy magyar-román ellentét, nem volt. Igaz, mi magyarok kevesen is voltunk; mire iskolába mentem, románul, magyarul tudtam. Román iskolába jártam én is” — fejti ki, és hozzáteszi: az elemibe „mindenki helyben járt”. „Adyból” (azaz Érmindszentről) jártak Gencsre, ott volt bentlakás, ott volt magyar tagozat, de a kávásiak helyben jártak iskolába.

Üzvölgyei árnyék Érkáváson?

Immár Gencsen, a parókia hűsében kérjük Gál Sándor tiszteletest, elevenítse fel, mikor is értesült a rongálásról. „Szerda délelőtt a kávási illetőségű Fazekas István hívott, hogy kint volt az édesapja sírjánál, és azt tapasztalta, hogy a sírról a nemrég ültetett virágok ki vannak tépve, oda vannak dobva a sír mellé vagy vissza a sírra. A másik sírnál a kővázák darabokra vannak törve, és a kővázadarabok rá vannak dobálva a sír tetejére. Ő elmondta, hogy már szólt a helyi rendőrnek, nyilván én is mondtam, hogy megteszem a szükséges intézkedéseket. El is mentem, fotókat készítettem, és azután írásos feljelentéssel meg is jelentem a rendőrségen. Sírgyalázás és rongálás címén tettem feljelentést ismeretlen tettes ellen, azt kérve, hogy nyomozzanak, keressék meg, és büntessék meg a sírgyalázót.” A rendőr közölte, hogy tud a helyzetről, volt már nála Fazekas István, ellenben a meghallgatása még nem történt meg. A tiszteletesnek kellett ragaszkodnia ahhoz, hogy ő az egyházközség nevében, azaz a temető tulajdonosa nevében tegyen feljelentést. Így azt is iktatták, ügyszámmal látták el, azaz elkezdődött a procedúra… Kérdéseket is feltett a rendőr, a nyomozáshoz tartozókat: mikor volt a helyszínen, ki a gondozója a temetőnek, kire gyanakszik stb.

Nos, mi is nekiszegeztük a kérdést Gál Sándornak: kire gyanakszik? „Négy és fél éves kávási beszolgálásom alatt én nem tapasztaltam eddig etnikai konfliktust a településen, nem szeretném ilyen szemszögben láttatni. De nehéz elvonatkoztatni az Erdélyben történő eseményektől, és akárhogy igyekszem elfogulatlan lenni, hogy kicsiny, apró kis közösségünk megfélemlítése is ott húzódik a háttérben” — érkezik a válasz. A tiszteletes hozzáteszi: a román egyházi vezetőkkel jó a kapcsolatuk, tartják a kapcsolatot a román hívekkel is. Nyílt gyűlöletet nem tapasztalt Érkáváson senki részéről, éppen ezért hozzáteszi: „Még azt is meg merném kockáztatni, hogy az elkövető nem kávási lehetett, nem biztos, hogy kávásaik követték el.”

Engedtek a ’48-ból

Érkáváson egyébként húsznál kevesebben vannak az egyházközségi nyilvántartásban. Az istentiszteleteken négyen-öten vannak jelen. „Nincsen már gyermek, tehát Káváson nincs magyar református jövő. Eleve alig van jelen” — fogalmaz a lelkipásztor.

Magyar oktatás több mint hetven éve nincs a településen. És már lassan a magyar szót is alig értik a helybeliek, még a reformátusok is. Érkáváson mindösszesen két hely emlékeztet a részben magyar múltra — mutat rá Gál Sándor —, mégpedig a református egyházközség temploma, parókiája, valamint a református temető. Utóbbit „most durva gyalázat érte; én úgy érzékelem, hogy az ismeretlen tettes részéről egy durva megcsúfolás történt”.

Meséljen a kávási református múltról, kértük a tiszteletest. Mindössze pár mondatban elevenítsük fel… „Létszámát tekintve soha nem volt népes közösség. A Kávási család volt a falu földbirtokosa, mellettük még volt jó néhány nagygazda, azaz jelentős földbirtokkal rendelkező magyar református család. Ugyanebbe a közösségbe tagolódott be az 1920-as évek elejétől ’48-ig ott szolgáló Szentes István református lelkész, akinek külön kiemelendő a szolgálata, hiszen mind lelkészi szempontból, mind a kulturális élet vezetése, a magyarság összetartása és a gazdasági élet szempontjából is jelentős munkát végzett.

’48-ban a Kávási családot, a Fekete családot és magát a lelkipásztort, Szentes Istvánt is ellehetetlenítették Érkávás faluban. Az akkori, kommunista hatalom. Ettől kezdődően a kávási református és magyar közösség élete elsorvadóban van. Nagyon sokan eltelepültek, a vegyes házasságok esetén pedig — nincs is kivétel — a gyerekek vagy ortodox, vagy görögkatolikus templomban kereszteltetnek meg. Új jelenség, hogy az anyanyelvüket sem tanulják meg, régebben a helyi románok is beszéltek magyarul, s természetesen a magyarok is románul. Mostanában ez már nem tapasztalható: a magyar beszéd, a magyar szó szinte teljes egészében kihalt Káváson.

„Itt vannak a cigányok”

Az előző mondat, azaz hogy alig hallani magyar szót Káváson, nos, ez nem teljesen igaz — jut eszébe a tiszteletesnek. „Káváson él egy körülbelül 150 fős cigány közösség. Nekik a mindennapi beszédük, a kommunikációjuk a magyar nyelven folyik.” No, és milyen vallásúak? — adódik a kérdés… Van-e cigánymisszió? „A cigányok jelentős részét a neoprotestáns, pünkösdista közösség kereste meg. Aztán ott történt egy kis ‘ébredés’, megismerkedtek néhányan velem is, és mondták, hogy szívesen jönnének a református istentiszteletre. El is jöttek… Az a néhány templomba járó magyar ezt nem igazán értékelte, hisz az őseik templomában nem igazán látták az őseik helyét.” Egy köztes megoldás született — tudjuk meg Gál Sándor tiszteletestől. „A magyar reformátusok a református templomban gyűlnek össze istentiszteletre, a parókia egyik helyiségében pedig a cigányok számára biztosítunk közösségi alkalmakat.”

Szentes István egykori kávási lelkipásztor unokája, aki Nagyváradon él, az utóbbi esztendőkben jelentős összegekkel támogatja az egyházközség életét, így sikerült automatizálni a harangot, felújítani belülről a parókiát, rendbe tenni a templomtetőt. Így lehetőség van arra, hogy külön épületben foglalkozzanak a cigánysággal, illetőleg a mind kevesebb kávási magyarral. Ez a megoldás egyelőre nem túlságosan optimális, de a lelkész bízik abban, hogy idővel elfogadják. Mint fogalmaz: „A cigánykérdés Káváson magyarkérdés is.”

Megyeri Tamás Róbert

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP

Helyfoglalás
Az oroszlánkirály
Ma, 17:15
Jon Favreau rendező és a Disney filmje, AZ OROSZLÁNKIRÁLY az afrikai szavannára repít el, ahol jövendőbeli király születik. Simba mindennél többre tartja apját, Mufasa királyt, és komolyan veszi, hogy egyszer majd az uralkodás feladata reá száll. Ám nem mindenki örvend az új oroszlánkölyöknek. Zordon, Mufasa fivére elveszítette helyét a trón várományosaként, így tervet sző. A Büszke Birtokért folytatott harcot árulás és tragédia szegélyezi, Simba pedig kénytelen száműzetésbe vonulni. Két újonnan
Grand Mall, Iuliu Maniu utca 2

Helyfoglalás
Az oroszlánkirály
Ma, 21:35
Jon Favreau rendező és a Disney filmje, AZ OROSZLÁNKIRÁLY az afrikai szavannára repít el, ahol jövendőbeli király születik. Simba mindennél többre tartja apját, Mufasa királyt, és komolyan veszi, hogy egyszer majd az uralkodás feladata reá száll. Ám nem mindenki örvend az új oroszlánkölyöknek. Zordon, Mufasa fivére elveszítette helyét a trón várományosaként, így tervet sző. A Büszke Birtokért folytatott harcot árulás és tragédia szegélyezi, Simba pedig kénytelen száműzetésbe vonulni. Két újonnan
Grand Mall, Iuliu Maniu utca 2
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Szoktál fesztiválokra járni?
Igen, mert ott baráti társasággal bulizhatunk.
Nem, legfennebb néhány koncertre látogatok csak ki a barátokkal.
Már év elején megtervezzük, hogy milyen fesztiválokon veszünk részt.
Jobban szeretem a családi programokat.
Fesztiválok helyett a pihenést helyezem előtérbe.
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2019. július 21.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 2 ek. vaj, 1 fej vöröshagyma, 10 dkg liszt, 3 bögre tej, 15 dkg bacon, 25 dkg cheddar ...