Sokan akarják az új épületrészt

Máig sem született döntés arról, hogy a Református Gimnáziumhoz szorosan kapcsolódó, azonban az önkormányzat tulajdonát képező épületszárny használati joga melyik intézmény kezébe kerül.

Máig nem született döntés arról, hogy a Református Gimnáziumhoz tartozó, de a városi önkormányzat tulajdonában lévő új épületszárny használati joga melyik intézmény kezébe kerüljön. Több intézményvezető is megkereste már az iskolát a termek szemügyre vétele érdekében, és a Szatmár Megyei Tanács elnökének, Adrian Ştefnek is lennének ötletei az épületszárny elfoglalásával kapcsolatban. „A Szatmári Művészeti Iskola nem megfelelő helyen működik, kinőtte a jelenlegi székhelyét, ezért új otthont kell találnunk számukra. Egyik megoldás lenne az 5-ös Számú Általános Iskola épületének átadása, de más ingatlan is szóba kerülhet, például a szatmárnémeti Református Gimnázium új épületszárnya, melyben jelenleg csak egyetlen osztály működik” — fogalmazott a tanácselnök. A Református Gimnázium új épületszárnyára időközben egyre több intézmény tartana igényt, az iskola vezetősége közben egy újabb beadvánnyal fordult Szatmárnémeti vezetéséhez, melyben azt kéri, a szóbeli megegyezésre hivatkozva, hogy a felekezeti iskola használhassa az új épületszárnyat — itt működik az előkészítő és első osztály — az annak megfelelő területet pedig vonják le a régi épületrész területéből, és annyival kevesebb bérleti díjat fizessenek a református egyháznak.

A Szatmárnémeti Református Gimnázium új épületszárnya tulajdonképpen a polgármesteri hivatal tulajdonát képezi, pár hónappal ezelőtt olyan hírek kezdtek terjengeni a városban, melyek szerint az önkormányzat hallani sem akar arról, hogy a három emeletes épületrész üresen álljon, ezért bármikor más közintézmény rendelkezésére bocsáthatják. Szilágyi Éva, a Református Gimnázium igazgatónője elmondta, a szóban forgó épületrész 1980-ban épült az egyház telkére, és valóban az önkormányzat tulajdonában van. „Az épületrész szervesen kapcsolódik a régi szárnyhoz, ugyanazon elektromos és fűtési hálózat látja el mindkét épületet, belül szintenként átjárhatóak. Már az elmúlt tanévben kértük az önkormányzatot, hogy bocsássa rendelkezésünkre ezt a szárnyat is lévén, hogy a beiskolázási tervünkben már szerepelt az I—IV. osztályok beindítása, és ezt akkor meg is kaptuk” — magyarázta az igazgatónő az előzményeket. Elmondta, hosszas huzavona és költözködés után úgy gondolta, végre megtalálta a helyét az iskola, amikor a helyhatósági választások után az új önkormányzati képviselők kezdtek kopogtatni ajtaján, mondván, igényt tartanak az épületszárnyra. „Az új épületrészben önerőből és az egyház pénzéből tettük rendbe a helyiségeket, az épületet pedig szinte beleszólásuk nélkül vehetik el tőlük ismét, ugyanis a korábbi kérvényezéskor a hivatalos engedélyről hiányzott a városi tanács jóváhagyása, a jelenlegi városvezetés szerint tehát az említett irat, mivel nem tanácsi határozat eredménye, érvénytelennek bizonyul” — magyarázta a felekezeti iskola igazgatónője.

Egymás kezébe adják a kilincset azon intézmények vezetői, akik az önkormányzat döntése alapján megkaphatják az említett épületszárnyat, a Református Gimnázium kérvényezését azonban továbbra sem akarja figyelembe venni senki.

„Többszöri tárgyalás után szóbeli megegyezés született a városvezetéssel arról, hogy iskolánk használhatja az épületszárnyat, amennyiben az említett épületrész nagyságának megfelelő területet levonják a régi épületrész területéből és ennyivel csökkentik a régi épületért az egyháznak fizetett bérleti díjat” — magyarázta Szilágyi Éva, aki az elmúlt héten ismét írásos kérvényben fogalmazta meg igénylési szándékát a polgármesteri hivatal felé, megemlítve a korábbi szóbeli megegyezéseket, erre azonban máig sem érkezett válasz. Tulajdonképpen világos, hogy mi az önkormányzat problémája, mivel az iskola működési költségeit ők fizetik, megengedhetetlennek tartják, hogy közköltségen üres termeket tartsanak fenn, amellett viszont szemet hunynak, hogy a Református Gimnáziumban most épül ki az elemi tagozat, négy . Míg idén két osztályt használtak az új épületszárnyból, a jövő tanévtől ez megduplázódik, és így tovább, a hosszas huzavonával tulajdonképpen gátat szabnak a fejlődésnek és a terjeszkedésnek.