Sokszínű Partium a táncok nyelvén

A Partium kulturális sokszínűsége elevenedett meg hétfő este Szatmárnémetiben a Nagyvárad Táncegyüttes „Határtalan Partium” című táncelőadásán a Partiumi Magyar Napok keretében.

Hétfő este sötétedés után távolra elhallatszott a népi muzsika és éneklés Szatmárnémeti központjában. A Nagyvárad Táncegyüttes „Határtalan Partium” című előadásán húzták a zenészek a táncba hívó dallamokat a tűzoltó torony szomszédságában. A Kádár Elemér által rendezett darab leírása szerint az előadás megalkotói igyekeztek a Partium történelmének jelentősebb pillanataihoz kötni az egyes néprajzi tájegységek táncainak, zenéjének eljátszását, azt szerették volna megmutatni a darabban, ami a megidézett korokból az adott helyeken táncban, zenében a mai napig megmaradt, s ami kialakulása óta nyilván fejlődött, számos új elemmel gazdagodott, esetleg szegényedett, a népi kultúra természete szerint. „E hatalmas területen a háborúk miatt, telepítések által, vagy megélhetési okokból gyakran vándorolt a lakosság, gyakran keveredett, vagy csak egyszerűen találkozott és egymás kultúráját gazdagította a sokféle nemzetiség, társadalmi réteg, vallás, olyan gazdag kulturális örökséget hagyva az utókorra”.

Tájegységek, népcsoportok táncai

A kitűzött célt sikerült elérniük, hiszen a színpadon megelevenedett a Partium kulturális sokszínűsége. A gyakorlott táncosok könnyed mozgással elevenítették meg az egykori táncházak világát, ahová a lányok legszebb ruhájukat vették fel, a legények pedig a leányok kegyeiért versengve virtuskodtak, járták a legényest, a verbunkot. A Partium különböző tájegységeinek, népcsoportjainak népviseletébe öltözve, életvidám örömmel járták a szilágysági és szatmári magyar táncrendet, és ugyanolyan magabiztossággal ropták a tótkomlósi szlovák, vagy bihari román táncokat is. Aztán a közönség együtt verte a ritmust a táncosokkal a vérpezsdítő nagyecsedi cigány táncok ütemére. Mialatt a táncosok szusszantak egyet a bemutatott táncok között, addig a zenekar tett ki magáért a színpadon, egymás után húzták a máramarosi ruszin zenét és a nagykárolyi sváb muzsikát, régi korokba vitte a közönséget a kuruc bujdosó ének, Basa Pista balladája, és az „Énekes könyörgés a magyar hadifoglyokért” A darab témája jó választásnak bizonyult, hiszen láthatóan a közönség soraiban levő magyar, cigány és román emberek egyformán élvezték, és elismerő tapssal jutalmazták a táncosok előadását.

 Pándi Annamária