Sorompót minden vasúti átkelőhöz!

Idén már 39 áldozatot követeltek a halálos balesetek az ország vasúti átkelőinél, melyek közül több mint 3500-at csak egy stoptábla és András-kereszt jelöl — Szatmár megyében is van jó pár.

Sajnos az öt fiatal életét követelő, Beszterce-Naszód megyei tragédia tette még aktuálisabbá és szolgáltatta annak a törvénytervezetnek az apropóját, amelyet a napokban nyújtott be az egyik honatya, aki sorompót szereltetne fel az ország valamennyi vasúti átkelőjéhez. A XXI. századhoz és Európa közepéhez viszonyítva ugyancsak elmaradottak vagyunk ezen a téren, hiszen országszerte több mint 3500, csak egy stoptáblával és András-kereszttel jelzett vasúti átkelő van — igaz, zömük mezei földutakon, ám ez messze nem jelenti azt, hogy ne lennének baleset- és életveszélyesek, sőt, számtalan lovas szekeres, traktoros szerencsétlenség helyszínei. A Román Vasúttársaság (CFR) készségesen elismeri ugyan, hogy évente átlagosan 65–70 baleset történik ezen átkelőknél, melyekben 20–35 személy veszíti életét (ebben az évben már 39-en haltak meg!), de véleményük szerint a felelősség szinte teljes egészében a „figyelmetlen” gépkocsivezetőket, traktoristákat, szekereseket vagy épp kamionosokat terheli — megfeledkezve arról az „apróságról”, hogy egyrészt a 2000-es évek elején a közutakon meglévő-működő sorompók jelentős részét a vasúti személyzetcsökkentések miatt ők maguk számolták fel, másrészt arról, hogy a sínek-átkelők mentén a növényzet, bokrok karban tartása szintén az ő feladatuk. És megszámlálhatatlanul sok baleset történt már amiatt, mert a túl magasra nőtt növényzet, bozótos vagy épp kanyarok/kaptatók miatt a sofőrök nem vették észre a közeledő vonatot. Mint 2014 őszén Mikolában, ahol az esőtől sáros-csúszós kaptatón kellett megugratnia autóját a gyermekeket iskolából hazaszállító anyukának, s már a síneken volt, amikor meglátta a tolatómozdonyt — ő és 9 éves kisfia is a helyszínen szörnyethalt. De említhetjük a csögi átkelőt, a batizi elkerülő úton lévőt, ahol idén februárban ütközött kamion a halmi vonattal — és természetesen a már több emberéletet is követelő kaplonyit, amelyen naponta sok százan gurulnak át két vagy négy kerékkel. Ezt annál is inkább, mivel a kaplonyiak demonstráltak is az évek óta csak ígérgetett fénysorompó hiánya miatt. Sajnos teljesen eredménytelenül. Mint ahogy eredménytelenek és hatástalanok azok a felszólítások, jelzések és hivatalos levelek is, melyeket a megyei tanács és a prefektusi hivatal mondhatni menetrendszerűen küld a vasúttársaságnak. A CFR „mosom kezeimet” válasza minden esetben ugyanaz: nincs pénz — pedig az anyagi források hiánya nem elégséges indok, mert nem is kellene minden átkelőhöz bakterház és szolgálatot teljesítő bakter, bőven elég lenne a fénysorompó. A törvénykezés ördögi köre pedig sem a megyei tanácsnak, sem a helyi önkormányzatoknak nem teszi lehetővé, hogy saját erőforrásból állítsanak fel sorompót/fénysorompót, melyet rácsatlakoztathatnának a vasúttársaság rendszerére. „Sem a törvény, sem a számvevőszék nem engedi meg, hogy akár csak egy sorompót készíttessünk, megvásároljunk, felállítsunk, üzemeltessünk, mert nem támogathatunk egy céget (a vasúttársaságot), bármennyire abszurd is ez a kitétel, hiszen saját megyénk területén, saját lakosaink életének és testi épségének biztonságáért akarnánk tenni. A CFR-hez eljuttatott kérések, felszólítások és jelzések pedig sajnos falra hányt borsóként pattannak le — én nagyon remélem, hogy ez a sorompóállítási törvénytervezet nem sikkad el a parlamenti fiókokban, és törvény válik belőle a biztonságos közlekedés javára” — mondta lapunk megkeresésére Pataki Csaba megyei tanácselnök.

Szabó Kinga Mária