Stagnáló kötelező lakásbiztosítások

Hazánkban az ingatlanok alig 18,75 százaléka biztosított. Annak ellenére, hogy kötelező az ingatlanok biztosítása, a legtöbb lakástulajdonos figyelmen kívül hagyja ezt a rendelkezést.

Egy év alatt 2 százalékkal növekedett hazánkban a kötelező lakásbiztosítások száma, derül ki a Katasztrófaellenes Biztosítási Csoport (PAID) közleményéből. Míg 2017. augusztus 31-én 1 650 397 érvényes lakásbiztosítást tartottak számon, addig idén augusztus végén 1 683 514-et. A minimális növekedés nem túl biztató annak ismeretében, hogy az idei január elsejei adatokhoz képest 0,6 százalékos csökkenés volt tapasztalható. A PAID adatai szerint a lakásbiztosítások 75,7 százalékát városi, 24,3 százalékát vidéki ingatlanokra kötötték tulajdonosaik, ugyanakkor a biztosított lakások 97,7 százalékára A típusú szerződést kötöttek. A legtöbb biztosított ingatlan Erdélyben (21%), Bukarestben (19%) és Munténiában (18%) van, míg a legkevesebb Máramarosban (3%) és Bukovinában (3%). A legtöbb biztosított ingatlan Bukarestben (37,97%), Brassó (34,16%) és Temes (28,56%) megyékben van, míg a legkevesebb Teleorman (8,94%), Botoşani (8,52%) és Olt (7,81%) megyékben. Augusztus 31-én országos viszonylatban az ingatlanok 18,75 százaléka volt biztosítva, s a PAID eddig 1 610 911,98 lejt fizetett ki kárpótlásként. Szatmár megyében augusztus végén 22 668 kötelező lakásbiztosítási szerződés volt érvényben, ez 15,45 százalékos lefedettséget jelent. Szatmár megyében idén 6101 lej kártérítést fizettek ki azoknak a biztosítással rendelkező lakosoknak, akiket valamilyen kár ért. Még mindig két típusú biztosítás létezik a PAID-on belül: az A típusú, azaz betonból vagy téglából készült ingatlanok esetében a biztosítás ára 20 euró, míg a B kategóriájú, deszkából vagy agyagból épített házak esetében 10 euró. A PAID természeti katasztrófa esetén 10 ezer eurós kártérítést fizet a B kategóriájú, míg 20 ezer eurót az A kategóriájú ingatlanok után, az ingatlan értékétől függetlenül.