Stressz nélkül nincs élet
Utoljára módositva: 2019-05-02 10:01:01

A stressz korunk népbetegsége. Úgy gondolunk a stresszre, mint egy borzasztó kellemetlen dologra, pedig ez a szervezet természetes reakciója, ami akár serkentő hatású is lehet.

 

Tóth Klára pszichológus

A stresszes emberek évszázadában élünk, mindenki meg akar felelni mindennek és mindenkinek, ez pedig folyamatos stresszt hoz létre. Egy nemrég készült közvélemény-kutatásban a megkérdezett romániaiak 98 százaléka vallotta azt, hogy az élete tele van stresszel: 78 százalékuk számára a munkahely jelenti az elsődleges stresszfaktort, míg 27 százalékuk esetében elsődlegesen a családból fakadnak a stresszhelyzetek.

„Olyan stresszes vagyok…” — bizonyára sokan kijelentettük már ezt a hozzátartozóinknak, barátainknak, munkatársainknak, de mit is értünk ez alatt? Azt, hogy megterhelésnek, megpróbáltatásnak vagyunk kitéve — magyarázta megkeresésünkre Tóth Klára pszichológus, aki szerint a szatmáriak körében és általánosságban véve a romániai emberek számára is a kiszámíthatatlanság okozza a legnagyobb stresszt: olyan dolgok, amelyeket nem tudunk kontrollálni.

„Azt, hogy mennyire stresszesek vagyunk, egy kicsit el is túlozzuk, a stressz ugyanis egy természetes biológiai reakció a szervezetben, amelynek akár pozitív hatása is lehet, elég csak a motiváló hatására gondolni” — mondta a szakember. De mi is történik stresszhelyzetben? A gondolataink cikázni kezdenek, meg akarunk felelni valaminek, valakinek — ennek hatására felgyorsul a pulzus, a szívverés, a légzés, így zaklatottakká válunk, képtelenek leszünk tisztán látni. Stresszt élünk át, amikor olyan körülmények közé kerülünk, amelyeknek az adott pillanatban nem tudunk megfelelni. Sokan az idegességet a stresszel azonosítják, ez azonban csak egy eléggé elterjedt tévhit. Betegség és fájdalom is kiválthat stresszt, az előrelátható dolgok azonban kisebb stresszt okoznak, mint a nem befolyásolható tényezők, amikre nem lehet felkészülni.

„A modern kor emberét az irigység, a félelem, a rosszindulat, a gyűlölet jobban megbetegíti, károsítja, mint a gyakran mumusként emlegetett stressz” — mondta a pszichológus, hozzátéve, hogy a stresszt nem lehet és nem is kell elkerülni, hanem alkalmazkodni kell hozzá, fejleszteni a stressztűrő képességet. Bármilyen meglepő lehet sokak számára, minimális stressz még az alvás pillanatában is van, például akkor, amikor az agyunk történeteket sző álmokká. Éppen ezért a hétköznapokban azt kell megtanulnunk, hogyan adjunk pozitív választ a stresszre, hiszen minden fejben dől el — magyarázta a szakember. Ha ugyanis nem sikerül felismerni azt az állapotot, ami a stresszt kiváltja, rájönni, hogyan tudjuk jól kezelni, akkor tartós stresszes állapot alakulhat ki, ami káros hatással van a szervezetre. A folyamatos stressz pszichoszomatikus betegségekhez vezethet: megváltoznak az alvási szokások, ebből kifolyólag kimerültebbek leszünk, hányingerünk lehet, puffadást, kézbizsergést, erős szívdobogást észlelhetünk, fejfájásunk lehet. Mentális és viselkedési szinten is megnyilvánulhat a folyamatos stressz, kialakulhat anorexia vagy bulimia, az alkoholban és a dohányzásban keresünk — tévesen — megnyugvást, érzelmi tünetként megjelenhet a depresszió, a zárkózottság, akár erős indulatkitörések.

„Azt vettem észre, hogy szatmári és országos szinten is egyre jellemzőbb, hogy a tartós stressz komoly betegségeket vált ki: szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, az immunrendszer legyengüléséhez, emésztőrendszeri panaszokhoz vezethet. Megnöveli a szervezetben a méreganyagszintet, felborul a hormonegyensúly. Kimerültek vagyunk, idegileg labilisak, túlagyaljuk a dolgokat, így elkezd fájni a fejünk” — mondta Tóth Klára.

Azért, hogy ne uralkodjon el rajtunk a stressz és a rá adott leggyakoribb pszichés válasz, a szorongás, érdemes szakemberhez fordulni. Első lépésben a családorvost kell felkeresni, majd a pszichológust. A szakember segít felmérni, hogy mi az, amit nem tolerálunk, ami tartósan rosszul hat ránk. Így kiderülhet, milyen típusú stresszel szembesülünk, hiszen a stressznek is több formája van; segít választ keresni, megtalálni azt, hogy mi tölthet fel és nyugtathat meg.

„Ha úgy érezzük, komoly stresszhelyzetben vagyunk, szorongunk, és nem látunk tisztán, érdemes egy percre megállni, és nagyon lassan, mélyen lélegezni, és kifújni magunkból a stresszt, a feszültséget” — magyarázta a szakember. Remek módszer a mozgás is, a kerékpározás és az úszás is fel tud tölteni, érdemes kevesebb kávét inni, abbahagyni a dohányzást, törekedni a rendszeres, minőségi alvásra, illetve jó „kibeszélni” a dolgokat, becsempészni egy kis humort, hiszen a nevetésnek gyógyító ereje van, és egyúttal feltehetjük magunknak a kérdést: nem reagáljuk-e túl a dolgokat?

„Semmi rossz nincs a stresszben, ki sem tudnánk védeni, hiszen egy természetes reakcióról van szó, az életünk velejárója. A probléma abból adódik, ha tartósan fennáll, éppen ezért kell mindenkinek megtalálnia a stressz személyre szabott feldolgozási módját” — összegezte a pszichológus.

 

 

Bumbuluţ Krisztina

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Szoktál fesztiválokra járni?
Igen, mert ott baráti társasággal bulizhatunk.
Nem, legfennebb néhány koncertre látogatok csak ki a barátokkal.
Már év elején megtervezzük, hogy milyen fesztiválokon veszünk részt.
Jobban szeretem a családi programokat.
Fesztiválok helyett a pihenést helyezem előtérbe.
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2019. július 18.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 2 ek. vaj, 1 fej vöröshagyma, 10 dkg liszt, 3 bögre tej, 15 dkg bacon, 25 dkg cheddar ...