Stúdiószínház épül Szatmárnémetiben

Ünnepélyes keretek között helyezték el tegnap Szatmárnémetiben a Harag György Társulat új, korszerű stúdiószínházának alapkövét. A létesítmény a magyar kormány támogatásával épül fel.

A Hám János utcai zsinagóga helyén lévő telken a tervek szerint mintegy egymillió euróból, a magyar kormány segítségével épül fel a négyszáz négyzetméter alapterületű, háromszintes, százhúsz néző befogadására alkalmas stúdiószínház. A próbateremmel is rendelkező új színházi játszóhely a tervezési fázisban van, a beruházás várhatóan három-négy év alatt valósul meg.

Az ünnepi esemény Moldován Blanka színművész szavalatával vette kezdetét, aki Kovács András Ferenc Északi Színház című versét mondta el. Nagy Orbán, az Északi Színház vezérigazgatója köszöntötte a résztvevőket, köztük Potápi Árpádot, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, Brendus Réka főosztályvezető-helyettest, Petneházi Attilát, a magyar-magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztost, valamint a megjelent egyházi és világi tisztségviselőket, hazai és külföldi meghívottakat.

Potápi Árpád János felidézte, hogy a városban a 18. század óta van színházi élet, a 20. században pedig létrejött Erdély és talán a teljes magyar színházi szcéna egyik legerősebb színtársulata, az Északi Színház Harag György Társulata, amely működése során számos díjat és elismerést kapott. Az államtitkár szavai szerint az új kamaraszínházzal a társulat kissé függetlenedhet a román társulattól, amellyel jelenleg meg kell osztania a városi színház épületét.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere kifejtette, hogy ezen a helyen, ahol egykoron zsinagóga volt, ezentúl a kultúra, a szatmáriság gondolata kap majd teret. A felépítendő stúdiószínházban élni és fejlődni fognak azok az értékek, amelyekre mi, szatmáriak büszkék vagyunk.

Pataki Csaba, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke elmondta, hogy Szatmárnémetiben mindig erős volt a színházi közönség, de mondhatnánk azt is, hogy a színházi közösség. Lesz egy közösségi terünk, amely friss levegőt hoz a gondokkal terhes mindennapokba. A magyarság újabb kicsiny szigete, ahol magányosan is ellehetünk, de ide gyűlnek a hozzánk hasonlóan érdeklődő és nyitott emberek. Épül egy újabb bölcső, amelyben ott ring majd az anyanyelvünk, amely mint jó anya, magához ölel nemtől, vallástól és minden egyéb, máskor elválasztó tényezőtől függetlenül.

Lehet, hogy 5, 10 vagy 50 év múlva nem fogunk emlékezni arra, hogy kinek és mikor fogant meg a fejében a gondolat, s hogyan és mennyivel járult hozzá az épület és a szellemiség létrejöttéhez, de az bizonyos, hogy ilyenkor mutatkozik meg a legélesebben az, hogy csak akkor vannak határok, ha mi belemerülünk az önsajnálatba. Ha úgy döntünk, hogy minden körülmény dacára bennünk van elegendő erő az építéshez, akkor ilyen stúdiótermek jönnek létre, épületek újulnak meg, és a magyarság, ha szétszakítva is, de erőt tud felmutatni. Közös erőt — fogalmazott.

Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat művészeti igazgatója és a Proscenium Alapítvány elnöke kiemelte, hogy ebben a színháztörténeti pillanatban a hála szavait tolmácsolja, megköszönte a társulatnak és egyben a szatmári közönségnek nyújtott támogatást.

A Proscenium Alapítvány nevében annak alelnöke és az Északi Színház adminisztratív igazgatója, Stier Péter szólt az egybegyűltekhez. Történelmi és kultúrtörténeti eseménynek nevezte az alapkőletételt. A Harag György Társulat nem csak a legtöbbet játszó, hanem a legtöbb nézővel rendelkező társulat. Az új épület a szakmai munka mellett a közönség kényelmét is szolgálni tudja majd, és olyan kulturális újdonságoknak is teret nyújt, amilyenekkel eddig csak ritkán találkozott a közönség.

Végül alapkövet helyezett el: Magyarország Kormánya, Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala, az RMDSZ Szatmár megyei szervezete, a Harag György Társulat és a Proscenium Alapítvány. Az alapköveket Schönberger Jenő római katolikus megyéspüspök, Király Lajos református esperes és Pallai Béla görögkatolikus parókus áldotta meg.

Elek György