Számvetés a történelmi múlttal

A Szatmári Híd Egyesület ezzel a címmel szervez beszélgetést január 9-én, 12 órától a Szatmár-Láncos Református Egyházközség gyülekezeti termében. Krakkó Rudolf szervezőt kérdeztük.

— A Szatmári Híd Egyesület támogatókat keres, hogy Szatmár megye magyarságának minél szélesebb rétege kérje a szatmárnémeti zsinagóga udvarán lévő holokausztemlékmű szövegének a megváltoztatását, mivel azt történelemhamisításnak és a magyarság számára sértőnek tartja. Miért vált az önök számára fontossá ez a kezdeményezés?

— Egyesületünk fő célja az identitástudat erősítése. Meggyőződésünk szerint ennek egyik fontos eszköze lehet a magyarságot ért sérelmek felmutatása és orvoslása. De fontos a múlt történéseinek a tisztázása is, legyen az bármennyire is kényes téma. Ebben az esetben a két dolog összekapcsolódik: a zsidók deportálását nem lehet megkérdőjelezni, hiszen egy megtörtént igazságtalan és embertelen cselekedetről van szó. De annak körülményei pontatlanul vannak bemutatva, mégpedig oly módon, hogy igazságtalanul megbélyegzik a mindenkori magyarságot, és közben Horthy Miklós egykori szerepe a deportálásokkal kapcsolatban elferdítve vagy csak félreérthető részletekben van bemutatva. Tehát, ha sérelmeket szeretnénk bemutatni, akkor ez az eset mindenképpen ebbe a kategóriába tartozik.

— A Szatmári Híd Egyesület nem szakmai szervezet, hogyan képzeli el ennek az ügynek a lebonyolítását?

— Felvállaljuk, mert a sérelmeket orvosolni szeretnénk, de felvállaljuk azért is, mert nekem személyesen is az a meggyőződésem, hogy a deportálások áldozatai számára is méltatlan, illetve az emlékezés maga hiteltelenné válik, ha féligazságok avagy valótlanságok szerepelnek a megemlékezőszövegekben. Bár nem vagyunk szakmai szervezet, meg tudunk szólítani az ügy számára a szakmában igencsak elismert személyiségeket. Ezenkívül egy civil szervezet mindig hitelesebben tud felvállalni egy olyan ügyet, amelyik egyszerre szakmai, közösségi és erkölcsi vonatkozásokkal is bír.

— Mit szeretnének végső soron elérni?

— El szeretnénk érni, hogy az emléktáblákról, emlékszövegekből, de a közgondolkodásból is tűnjön el a „horthysta-fasiszta-magyar” kifejezés, hiszen történészi szemmel értelmezhetetlen és valótlanságot sugall. Ezenkívül megbélyegző hatása is van, és ez nem tesz jót a magyar-román és a zsidó-keresztény együttélésnek sem.

— Kiknek a támogatására számítanak?

— Számítunk a történelmi egyházaink, más civil szervezetek, a történésztársadalom és az érdekvédelmi politikum, de a mérsékelt román politikusok támogatására is.

— Mi lenne az optimális állapot erkölcsi és szakmai támogatás terén?

— Optimális az lenne ezen a téren, ha minden magyar párt és minden magyar egyház az ügy mellé állna, és ezenkívül helyi civil szervezetek is felsorakoznának mellette, hiszen összmagyar ügyről, de végső soron általános közügyről is szó van e téma esetében. Ezért is választottunk olyan meghívottakat, akik szakmailag nemzetközi szinten is elismertek, és tulajdonképpen általuk minden érintett oldal képviselve van. Olyan személyiségeket, mint dr. Szakály Sándor, dr. Liviu Rotman, dr. Ottmar Traşcă és Dr. Turbucz Dávid. Emiatt elképzelhető, hogy a rendezvényen kisebb-nagyobb szakmai viták is kialakulhatnak közöttük, de ettől lesz hitelesebb, no és érdekesebb az esemény. Az a célunk, hogy az előadások által részleteiben bemutassuk a téma minden vonatkozását, és kialakítsunk egy közös álláspontot a továbblépés tekintetében. Ennek birtokában és reményeink szerint a helyi társadalom támogatásával felvértezve hivatalos indítványt fogunk benyújtani a megfelelő helyekre a szöveg módosítása érdekében. Fő célunk tehát az, hogy a megemlékezőszövegek a fenti szóösszetétel nélkül, hitelesen és mindenki által elfogadható módon szerepeljenek, ezáltal pontot téve egy évek óta meglévő és elégedetlenséget szülő ügy végére. De ezzel végre azt is elérnénk, hogy a Ceauşescu által „feltalált” és az elnyomó kommunizmus által állami „tézissé” tett megbélyegzés is megszűnjön .

A beadványra kapott hivatalos válasz fényében fogjuk a további lépéseket meghatározni. Én abban bízom, hogy pozitív válasz fog érkezni, és sort tudunk keríteni a szükséges módosításokra.

— Mik a nehézségek?

— Nehézséget okoz az, hogy Szatmáron még mindig félelemben élnek az emberek. A rendezvényünkkel tehát a félelem falait is szeretnénk bontogatni. További nehézség, hogy az emberek jelentős információhiányban vannak ezen a területen, ezen fognak segíteni a meghívott előadóink. Nehézség továbbá, hogy Szatmár megyében nagyon nehéz — sőt, eddig precedens sincs rá —, hogy a magyar pártok „egy emberként” álljanak egy közösségi szempontból fontos és nemes ügy mellé. Remélem, hogy ez esetben ebben is fordulóponthoz fogunk elérkezni ezzel az üggyel, és egy újabb mérföldkőhöz fogunk eljutni.

Elek György