Szatmáriak a csengeri Almafesztiválon

Az elmúlt hétvégén tizenötödik alkalommal rendezték meg a csengeri Almafesztivált, amelyre nagy számban érkeztek Szatmár megye minden szegletéből, még Tasnádról is. Az óváriaknak és a vetésieknek külön standjuk volt a fesztiválon.

A csengeri Almafesztivál Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legjelentősebb hagyományőrző rendezvénye, amelyre nemcsak a csengeri járáshivatalhoz tartozó települések lakói érkeznek, hanem az országhatár romániai oldaláról is. A rendezvénynek hagyományőrző szerepe van: egyrészt bemutatja a Csengerben még ma is élő népi kultúrát (népdalok, néptáncok, népszokások), másrészt olyan népi eledeleket készítenek és azokkal kínálják a résztvevőket, amelyek tartalmaznak almát, tehát magát a gyümölcsöt népszerűsítik ily módon. A tizenötödik Almafesztivál sem különbözött az eddigiektől. Már a bejáratnál különböző, szalmából megformált mesefigurák várták az érkezőket, nagyon sok gyerek már ott leragadt és játszadozott az érdekességekkel. A Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola parkjához vezető út két oldalán több helyen főzték az almalekvárt, amit a főzés minden szakaszában lehetett kóstolgatni, később már elkészült az almalekváros fánk, csöröge és felsorolni is nehéz lenne, hogy hányféle sütemény. Minden ott készült a járókelők szeme előtt, akár a készítés folyamatát is végig lehetett kísérni. A sütést-főzést végző asszonyok és férfiak népdalokat énekeltek, és nem egyszer táncra is perdültek. Minden településnek, baráti társaságnak, intézménynek és civil szervezetnek megvolt a maga sátra megterített asztalokkal, ahova várták a vendégeket. Az, aki minden sátornál időzött egy keveset, megkóstolhatott nagyon sokfajta alma- és más gyümölcsből készült pálinkát, számtalan ételkülönlegességet és süteményeket. Romániai részről ott voltak a tasnádiak, akik szinte minden sátornál időztek egy keveset. Az óváriak és a vetésiek Ilyés Gyula polgármester vezetésével teljes konyhát állítottak fel, babgulyást főztek és miccset sütöttek. Mivel a miccskészítés nincs elterjedve a határ túloldalán, sokan megkóstolták. Ilyés Gyula csapatának asztalánál elég sokan helyet foglaltak a romániai részről érkezők közül, de a magyarországiak közül is sokan megkóstolták a vetési pálinkát, a babgulyást és a miccset.

Forján Zsolt, Csenger város polgármestere köszöntötte a résztvevőket, külön azokat, akik a határ másik oldaláról érkeztek. A színpadon állandó műsorok szórakoztatták a vendégeket. Ami különös, de dicséretre méltó volt, hogy az esti sztárvendégeken kívül valamennyien helyi előadók voltak. A legkisebb gyerekektől a legidősebbekig nagyon sok szólista és hagyományőrző csoport szerepelt. Az ilyen alkalmak ismerkedésre és baráti kapcsolatok kialakítására is alkalmasak. A tasnádiak több rendezvényükre meghívták a csengerieket, a az óváriak és a vetésiek is több közös rendezvény megszervezéséről tárgyaltak.

Elek György