Szatmárnémeti értékek Budapesten
Utoljára módositva: 2020-01-27 14:13:53

Az Identitas Alapítvány a Magyarság Háza meghívására Budapesten mutatta be Szatmárnémetit, Szatmár megyét és magyar közösségének értékeit. Volt városismertető, szatmári kiadványok bemutatója, színházi előadás és kóstolással egybekötött beszélgetés.

A Budapesten, a Duna Palotában működő Magyarság Háza Útikalauz elnevezésű programsorozatával a Kárpát-medence hungarikumait, épített és szellemi örökségét, a magyar kulturális kincseket, tudományos, szellemi és fizikai teljesítményeket kívánja megismertetni, elsősorban a fővárosi közönséggel, de tágabban az anyaországi és a határon túli közönséggel is. A program keretében olyan kiemelkedő, külhonban élő, alkotó művészeket, gondolkodókat, társulatokat, csoportokat kérnek fel havonta egy alkalommal előadás/bemutatkozás megtartására, akik példaértékű munkájukkal a nemzeti identitás erősítését szolgálják.

Január 24-én Szatmárnémeti volt a Magyarság Háza vendége. Az odautazók egy kis körképet adtak Szatmárnémeti értékeiről, a város magyar közösségének a múltjáról és a mai életéről, hagyományairól. A program három témakörre volt osztva: az első részben egy virtuális sétát tettek a kiállított képek segítségével; a második részben Kultúra határhelyzetben címmel a Szatmárnémetiben megjelenő Szamos kulturális folyóiratot mutatta be Elek György főszerkesztő, ezt egy irodalmi összeállítás egészítette ki Fehér Imola, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanára irányításával; a harmadik részben pedig szatmári termékekkel ismerkedhettek a résztvevők, majd hagyományos helyi termékeket kóstolhattak.

Dr. Szőcs Péter Levente régész, a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója, a Szent István Kör és az Identitas Alapítvány elnöke számolt be Szatmárnémeti múltjáról és jelenéről Szatmárnémeti séta képekben címmel. Szó esett a város épített örökségéről, a fontosabb történelmi eseményekről, valamint a város életének alakulásáról.

Kultúra határhelyzetben

Elek György köszöntötte a megjelenteket, közöttük nagyon sok régi ismerőst is, akik Szatmárnémetiből települtek át Budapestre. Röviden bemutatta azokat a sajtókiadványokat, amelyek Szatmárnémetiben jelennek meg. A Szatmári Friss Újság bemutatásával kezdte, a megye egyetlen magyar nyelvű napilapja január elején ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. Hangsúlyozta, hogy a történelmi Szatmár térségben nagyon sok neves költő és író született, de szinte valamennyien elköltöztek innen, mivel nem tudott kialakulni egy olyan folyóirat, ami köré tömörülhettek volna. Erre nem is voltak komolyabb kezdeményezések, a tehetségek inkább Budapestre, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre vagy a világ más városaiba költöztek. Elek György elmondta: arra gondolt, hogy lehetőséget teremt az író fiatalok számára, hogy közölhessék írásaikat, az aktívabbak pedig a Szatmárnémetiben megjelenő kiadvány köré tömörüljenek. 2018-ban szerkesztette meg a Szatmári Kalendárium 2019-et azzal a céllal, hogy szatmári értékeket közöljön, olyan írásokat népszerűsítsen, amelyek a térséggel kapcsolatosak. Ennek sikere arra ösztönözte, hogy megszerkessze a Szatmári Kalendárium 2020-at. Mivel 2020-ban van a trianoni békediktátum századik évfordulója, a kalendárium többnyire azzal foglalkozik, miként lehet megmaradni magyarként a szülőföldön, és miként lehet megtartani identitásunkat, kulturális örökségünket. Elek György nem abban látja a szatmári és más, a jelenlegi Magyarország határain kívül élő magyarok megmaradását, hogy elhagyják a szülőföldjüket, hanem abban, hogy szülőföldjükön alakítanak ki erős magyar közösségeket és azokon belül hoznak létre maradandó értékeket. A kalendáriumok szerkesztésével párhuzamosan elkezdte tervezni a Szamos kulturális, társadalmi és közéleti folyóiratot, ami már második éve jelenik meg havi rendszerességgel. A Szamos fő célja, hogy szatmáriaknak szóljon szatmáriakról. A másik fontos feladata, hogy lehetőséget adjon fiatal tollforgatóknak a bemutatkozásra és rendszeres közlésre.

Bemutatásra került a Szatmári séták kötet, ami Matusinka Beáta gondozásában jelent meg Muhi Sándor művészettörténész sétasorozata anyagából. Ugyancsak bemutatásra került a háromhavonta megjelenő kulturális és társadalmi folyóirat, a Sugárút, ami az egyetemes irodalmi élettel foglalkozik.

Irodalmi összeállítás

A továbbiakban egy irodalmi összeállítás következett Fehér Imola tanárnő irányításával, klasszikus és kortárs szatmári költők verseiből olvasott fel Fehér Imola és Sárándi Annamária, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanárai, valamint Besenyődi Judit diák, aki saját írásaiból adott elő néhányat. Az irodalmi összeállítást Fehér Imola gondolatai vezették fel: „Úgy érzem, kiváltságos helyzetben vagyok, hogy Szatmáron születtem. A kisvárosi lét olykor szorító keretei hirtelen kitágultak, amikor totyogó gyerekszemmel ráébredtem, mennyi költőóriás bölcsőjét ringatták ezen a tájon. Ki tudja, kinek a lábnyomába lépünk, amikor a környéken barangolunk? Lehet Dsida. Lehet Petőfi. Netán Kölcsey? Szilágyi Domokos? Kaffka Margit? Kovács András Ferenc? Akár Ady? Ebben a ráébredésben találtam otthonra. A lírának e táptalaj igencsak kedvező, hisz az egy négyzetméterre eső magyar költők száma az élbolyba rangsorol minket a Kárpát-medencében. Ez áldás, de egyben hatalmas felelősség is. Felelősség a jelenkor számára, számunkra, hiszen nem tehetünk mást (és nem is akarunk egyebet tenni), mint versekkel IS hatni, alkotni, gyarapítani. Van, aki ír, van, aki olvas. Van, aki mindkettőt. Ez egy örökös körforgás. Közös célunk: gyarapítani népünk kulturális ládájának a stafírungját. Hozományát. Hozom. Viszed. A vers erről szól. Egy átadni vágyás hajtja, és ha célba ér, hat. Visszacsatolnék az elhangzott sorokhoz, és költői szabadságommal élve kiegészíteném: Szatmárról hoztuk. Azt mondom, versek. Nem a múlt pókhálós szálát szőjük, hanem a jelenben, valami centrifugális, irodalmi pályán gravitáló központból, szülővárosunkból folytatjuk a nemrégiben elkezdett szatmári sétánkat, lírai hangvételben. Szatmári verses barangolás ez. Itt, Budapesten. Hiszen a vers az, amit mondani kell. Otthon is és itthon is. Igényesen, a teljesség igénye nélkül, mégis a mindenséget átfogni kívánó lelkülettel készültünk. Versekkel. Szatmárról. Önöknek.”

Az irodalmi összeállítás részeként Kurucz Ádám Konrád Latinovits-díjas előadóművész Fehér Imola VálóVersek című ciklusából adott elő részleteket.

Színházi előadás

A második részben Varga Sándor, a Harag György Társulat művésze adta elő az Én, Károli Gáspár című monodrámát. Károli Gáspárt Szatmár megye szülöttei közül a legnagyobbak közé sorolhatjuk, hiszen ő fordította magyar nyelvre a teljes Bibliát, ami mindmáig a legolvasottabb könyv. Varga Sándor előadása nagyon sok helyen megörvendeztette már a közönséget, ez alkalommal Budapesten is sikert aratott.

Szatmári termékek

A harmadik részben szatmári hagyományos ételeket és italokat lehetett kóstolni. Nagyon sok Szatmárnémetiből áttelepült örömmel találkozott a megszokott hazai ízekkel, a Weinberger hentesáruval, a Fastus pékség pogácsájával, az Egri-Berry lekvárral és szörppel, valamint a Butka Sándor pincészet bor- és pálinkakülönlegességeivel. Közben Lévai József bőrdíszműves munkáival lehetett ismerkedni, aki ajándéktárgyakat is készített, főként gyerekek számára.

A beszélgetés hosszúra nyúlt, hiszen sok régi ismerős találkozott, akiknek volt miről beszélniük, voltak feleleveníthető emlékeik, és a jelenről is volt mit beszélniük.

 

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
NINCS POLL
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2020. február 25.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 50 dkg liszt, 10 dkg vaj, 2 db tojás, 2 dl tej, 2,5 dkg friss élesztő, 10 dkg ...