Szatmárnémeti zenészei: interjú a DØTS zenekarral

A fiatal együttessel már többször találkozhattunk, például a tavalyi Utcazene-fesztiválon, de esélyünk volt látni őket a megy- és városnapokon és a Partiumi Magyar Napokon is. Az alábbiakban Bodor Csabával (gitár) és Rácz Attilával (ének, basszusgitár) beszélgettünk.

— Milyen sikereket értetek még el a felsoroltakon kívül?

Rácz Attila: — Esélyünk volt fellépni az Északi Színház egyik darabjában. Felkértek minket, hogy a Csíki Zsolt által tavaly megrendezett Mirandolina című előadás dalait megírjuk, s előadjuk közösen a színészekkel. Erre büszkén emlékezünk vissza. Idén alkalmunk volt részt venni a lugosi Rock Pe 2 Roţi fesztiválon, ahova egy szavazás révén kerültünk be, nemrégiben pedig elvonatoztunk Tusványosra is. Ezeken kívül Szatmáron felléptünk a tavalyi La Dâmburi Fesztiválon, a Plopstockon, a kolozsvári GBOB versenyen, illetve voltunk már Zilahon, Nagybányán, Nagykárolyban és Tasnádon is.

— Meséljetek egy kicsit magatokról.

Bodor Csaba: — 2012 szeptemberében alakult az együttes, ekkor még inkább ambient elemeket használtunk fel dalainkhoz, majd a későbbiekben a banda felépítése megváltozott. Jelenleg négyen vagyunk a bandában, dalaink stílusát olykor még mi is nehezen tudjuk behatárolni, hiszen ugyanúgy megvannak benne a rock, a punk és a grunge elemei is, emiatt sokan elég egyedinek ítélik meg a zenénket. Idén jött ki második kislemezünk, a Radio Stereo, az albumhoz leforgattuk harmadik videoklipünket is, Negative című számunkhoz. A zenekar nevéről még annyit, hogy a norvég Ø betű szigetet jelent, a DØTS maga pedig különböző zenei rezgéseket takar. S mivel sokan összekeverik, a banda nevét nem dotsznak ejtik, hanem dötsznek.

— Miről szól a legújabb albumotok?

Rácz Attila: — A szövegek inkább a háborúellenességről szólnak és a szerelemről. Illetve a Radio Stereo című dalunk arról szól, hogy az internet, a Facebook mennyire rontja el az emberi kapcsolatokat.

— Hogyan jött ez a két téma?

Bodor Csaba: — Úgy gondoltuk, hogy a háború aktuális téma lehet, a világban nagy gondok vannak. Nem akarunk nagyon belefolyni a politikába, csak a pacifista nézeteinket akartuk kifejteni. Akartunk egy albumot a szerelemről, amiben benne élünk és a háborúról, ami jóformán körülvesz bennünket. A címről annyit mondanánk, hogy sztereó rádió nem létezik.

— Mi a következő célja az együttesnek?

Rácz Attila: — Augusztus 28-án fellépünk a szilágysomlyói MMC motoros találkozón. Ez lesz az utolsó koncertünk, ugyanis egy kis időre visszavonulunk, de megígérjük, hogy hamarosan új lemezzel térünk vissza. Addig is gyertek el, bulizzatok egyet velünk!

— Kezdtek kitörni a városból, ennek van valami oka?

Bodor Csaba: — Szeretnénk máshova is eljutni, s persze vannak negatív élményeink is Szatmárról, hiszen az idei fesztiválokon nem sok helyi banda léphetett fel.

— Mennyire segít a városotok céljaitok elérésében?

Rácz Attila: — Vannak sokan, akik segítettek rajtunk, pl. Tóth Gergő a marketingben segített minket, Szatvári Csaba lehetőséget adott, hogy stúdióba vihessük dalainkat, a Northwest Hardcore révén többször is felléphettünk, s persze más kocsmákban is előadtunk már. Köszönettel tartozunk testvérzenekarainknak is, az Ash Bandnek és a TransKloudnak, akik bebizonyították, hogy két zenekar nemcsak rivalizálni tud, hanem segíteni is képes egymást. Negatívum, hogy Szatmár az idei fesztiváljain nem támogatja saját együtteseit, konkrétan nem engedi fellépni őket. Emiatt esélyünk nyílt, hogy más városokban is fellépjünk, aminek örülünk, de kár, hogy a saját városunkban nem tehetjük meg ugyanezt.

— Szerintetek mi kellene ahhoz, hogy Szatmár jobban értékelje zenészeit?

Bodor Csaba: — Fel kellene ébredjen, hiszen ha ez így megy tovább, akkor a zenészek máshol fognak próbálkozni, s így a város elveszíti tehetségeit.

Ary Johanna