Szatmárnémetiben a vagonkiállítás

Április 1-jén lesz az Élet Menete Alapítvány vagonkiállításának megnyitója Szatmárnémetiben. A holokauszt tragédiája Szatmárt is súlyosan érintette, ezért is fontos, hogy a tárlat ide is eljutott.

Április 1-jén 11 órától a szatmárnémeti vasútállomáson (nagy állomáson) az Élet Menete Alapítvány vagonkiállításának megnyitójára várják az érdeklődőket a szervezők. A civil szervezet 2007 óta utaztatja egyedülálló vándorkiállítását, amely egy korabeli tehervagonban mutatja be a holokauszt történéseit. A szervezők az „Emlékezni és emlékeztetni mindannyiunk kötelessége!” mottót választották a holokausztkiállításnak. Mint a szervezet tájékoztató anyagában olvasható, évente tucatnyi magyar városba, sőt, néhány határon túli településre is eljutottak a korabeli marhavagonba berendezett tárlatukkal. A történelmi tények és a személyes sorsok megismertetése mellett azt is érzékeltetni szeretnék a szervezők, hogy milyen körülmények között hurcolták el az embereket a deportálások során. A látogatók fényképeket, korabeli tárgyakat tekinthetnek meg, továbbá a kisfilmek és videoklipek megtekintésével az érdeklődők jobban megérthetik a több mint 70 évvel ezelőtt történt eseményeket, illetve azt, hogy miért fontos napjainkban is az emlékezés, amire nagyon egyszerű a válasz: hát azért, hogy a nagyapák múltja ne válhasson az unokák jövőjévé. Nagyon fontos emléket állítani azoknak is, akik a vészkorszak idején a kiszolgáltatottakon segítettek, azoknak a diplomatáknak, egyházi személyeknek, hivatalnokoknak, katonatiszteknek és magánembereknek, akik életük és saját családjuk életének kockáztatásával szembe mertek menni a korszellemmel, és sokakat mentettek meg a biztos haláltól.

A szatmári zsidóság is

A holokauszt tragédiája Szatmárt is súlyosan érintette. Mint a Szatmárnémeti Zsidó Hitközség honlapján olvasható, a szatmári zsidóság a holokausztig a Kárpát-medence egyik legnagyobb létszámú zsidó közössége volt. (Amikor Szatmárról beszélünk, a valamikori Szatmár vármegyére kell gondolni, amely Mátészalkától és Csengertől egészen a Gutin-hegység lábáig, Nagybányáig, Nagysomkútig és Szinérváraljáig terjedt). A II. világháború után az 1947-es népszámlálás szerint Szatmár megyében már csak 10 597 zsidó élt, a többi 14 440 a nácizmus áldozata lett. A szatmári zsidóság az idők során sok jeles személyiséget adott. Megemlítjük azokat is, akik tevékenységükkel kötődtek Szatmárhoz: Acsády Ignác nagykárolyi születésű történész, Chorin Ferenc és Kelemen Samu szatmári képviselők, Jászi Oszkár politológus, Csehi Gyula, Markovits Rodion és Szép Ernő írók, Dénes Sándor újságíró, Erdős I. Pál festő, Harag György rendező.

Egy hétig látogatható

A kiállítást Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere nyitja meg; felszólal dr. Ascher Ehrenfeld főrabbi, Beşa Adrian, a Szatmárnémeti Zsidó Hitközség elnöke, Molnár Csaba, a Szatmárnémeti Hit Gyülekezete lelkésze, Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az áldozatoknak emléket állító, szatmári vonatkozásokat is bemutató „mozgó múzeum” megtekinthető (térítésmentesen) április 7-ig hétköznap 8 és 17, hétvégén 9 és 16 óra között. A látogatókat a helyszínen önkéntesek fogadják majd, ők tárlatvezetői minőségükben szolgálnak további információkkal a kiállítás anyagáról.

Karikás Enikő