Szatmáron járt Kamuti Jenő

A nemzetközi és magyarországi vívótársadalom kiemelkedő alakja, az európai és a magyar szövetség egykori elnöke, a nemzetközi föderáció korábbi főtitkára, Kamuti Jenő látogatott Szatmárra.

Rangos vendégek voltak átutazóba kedden Szatmárnémetiben: a Magyar Olimpiai Akadémia (MOA) küldöttségét, élén Győr Bélát, a Magyar Olimpiai Bizottság hagyományőrző munkacsoportjának vezetőjét és a MOA főtitkárát, illetve Kamuti Jenőt, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, világbajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes magyar vívót, a Nemzetközi Fair-Play Bizottság elnökét fogadta a szatmári vívótársadalom.

A Szatmárnémeti SK és a Szatmárnémeti VSK vívóedzői, a klubok képviselői, illetve a szatmári vívóélet ismerője, Stahl István, a Szatmári Friss Újság korábbi sportriportere fogadta a magyarországi vendégeket, akik előbb Csipler Sándor és Jankovics Lőrincz sírhelyét koszorúzták meg. Utóbbi egyébként lovas olimpikon volt, 1936-ban, Berlinban a military próbában zárt a 9. helyen.

Ezt követően Csipler Sándor mellszobrát koszorúzták meg a szatmári vívóiskola megalapítójáról elnevezett csarnok előtt, majd együtt tekintették meg a sporttermet, ahol az elmúlt évtizedek során szatmári olimpiai bajnoki érmes sportolók edzettek. A beszélgetés során Kamuti élénken érdeklődött Bay Béla hagyatéka iránt. Az egykori kiváló vívóedző ugyanis Szatmárnémetiben tanult vívni, majd több éven keresztül dolgozott Magyarországon, legjobb tanítványainak egyike pedig Kamuti Jenő volt. Éppen ezért, a szatmárnémeti látogatás színérváraljai megállóval folytatódott, ahol meglátogatták a Bay-szülőházat. A végállomás Borsabányán volt, ahol egy síugrósáncot kerestek meg, amelyet még a magyar állam épített 1940-1944 között azzal a szándékkal, hogy pályázott volna az 1948-as téli játékok rendezésére. A muvelodes.net/enciklopedia leírása szerint egyébként az Olympia névre keresztelt pálya méreteit tekintve a kor negyedik, Európának pedig a legnagyobb ugrósánca volt. Emellett számos létesítmény épült meg, és még továbbiak tervezése volt folyamatban

A háború alakulása azonban beleszólt és meggátolta a sítelep további fejlesztését. 1944. augusztus 23-án Románia átállt a szövetségesek oldalára, a front elérte Erdélyt, majd hamarosan a szovjet és a román csapatok előretörésével a harcok Máramarossziget környékén zajlottak már. A világháborút Magyarország elvesztette, a párizsi béke érvénytelenítette a bécsi döntéseket, szentesítette az 1938. január 1-én létező határokat.

Románia kommunista vezetése, az adott politikai és gazdasági helyzetben nem tekintette prioritásnak a síközpontot, így az építési munkálatokat sohasem folytatták.

A MOB hagyományőrző munkacsoportjának egyébként az a célja, hogy egykori magyar olimpikonok sírjait kutassák fel. Így jutottak el most Szatmárra és Máramaros megyébe.

Pesek Attila