×
2024. 03 28.
Csütörtök
Gedeon, Johanna
13 °C
enyhe eső
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Száz év Ady nélkül Ady költészetével

2018.11.19 - 08:00
Megosztás:
Száz év Ady nélkül Ady költészetével

Ady Endre halálának közelgő századik évfordulója alkalmából Száz év Ady nélkül címmel tartottak megemlékezést Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Érmindszenten. A tanácskozáson elhangzottakból arra lehet következtetni, hogy Ady hagyatéka ma is időszerű.

Pénteken a Szatmár-Láncos Református Egyházközség Kálvin Központjában Havas Judit szavalatával vette kezdetét az irodalmi tanácskozás. Muzsnay Árpád a bevezetőben elmondta, hogy az elmúlt évben Ady Endre születésének száznegyvenedik évfordulója alkalmából megrendezett tanácskozáson merült fel, hogy az idei tanácskozás címe legyen Száz év Ady nélkül. A tanácskozáson részt vevő neves hazai és külföldről érkezett irodalomtörténészek arról értekeztek, hogy mit üzen Ady Endre költészete és publicisztikája a mának, és hogyan értelmezik a ma élő olvasók Ady hagyatékát.

Délután Nagykárolyban, Ady Endre és Marchiş Otilia (Itóka) tavaly felavatott szobránál folytatódott a megemlékezés.

Muzsnay Árpád szólt röviden az egybegyűltekhez, majd Havas Judit előadóművész idézte meg Itókát egy naplórészlettel, illetve Adyt a Párizsban járt az ősz című versével, végül koszorút helyeztek el a szobornál. Ezt követően a Nagykárolyi Művelődési Ház Deák Endre-termében folytatódott az irodalmi tanácskozás. A nagykárolyi eseményt Havas Judit előadóművész Intés a győzőkhöz című versösszeállítása zárta Cserey Csaba ütőhangszeres kíséretével.

Érmindszenti zarándoklat

Szombaton az érmindszenti református templomban Gál Sándor beszolgáló lelkipásztor köszöntötte az ökumenikus istentiszteletre érkezőket. A lelkipásztor arra biztatta a résztvevőket, hogy ezen a megemlékezésen az igazán győztes Krisztusban hívő módon elevenítsük fel a költő emlékét.

Forró László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője Ezékiel próféta látomásairól beszélt, a templomból kifolyó vízről, ami előbb térdig, majd derékig ért, végül teljesen magával ragadta azt, aki ebben a vízben haladt. Az ember át kell adja magát Istennek, hogy Ő sodorja magával az élet vízében. A víz azt jelzi, hogy Isten nélkül nincsen élet, hangsúlyozta az igehirdető. Fodor József, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye általános helynöke a megtérő Adyról beszélt. Elmondta, hogy a mindenszentek közé nemcsak az oltárra emelt szentek és boldogok tartoznak, hanem azok is, akik akár az egyházi, akár a polgári életben szépet és nemeset alkottak. Ide sorolható Ady Endre is, aki megnyerte a hitét.

Ady Endre szobránál Muzsnay Árpád kiemelte, hogy a szatmárnémeti és a nagykárolyi tanácskozás arról szólt, hogy 2018-ban az irodalmárok mit tartanak fontosnak Ady életművéből.

Marius Roca, Érkávás község polgármestere arra a kérdésre kereste a választ, hogy a mai Európában születnek-e még olyan nagy egyéniségek, mint Ady Endre, s ha léteznek, kik ők, ha viszont nem, akkor miért nem születnek.

Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés alelnöke idézettel kezdte beszédét. „A hazáról sokat lehet beszélni. A hazát nem lehet elmondani. A haza az az otthon, ami annyira fáj, mint amennyire képesek vagyunk vágyni utána” — írta Tiszai Nagy Menyhért lelkész-költő. Ady Endre sorai: „Az ember az Értől indul el/ és befut a szent, nagy óceánba” arra utalnak, hogy bárhová eljuthat az ember, de azt is meg kell értsük, hogy haza nélkül, otthon nélkül nincs békés élet. Ady nagyon sok helyre eljutott, de csak Érmindszenten érezte otthon magát, nyomatékosította az alelnök, aki elmondta, fontosnak tartja, hogy kultúrkincseinket adjuk át a fiataloknak, mert az egésznek csak akkor van értelme.

Kecskés Tibor, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezető konzulja hangsúlyozta, hogy Ady Endre nem csak a magyar irodalomban jelent mérföldkövet, de világirodalmi jelentőséggel is bír. Ady az egyetemes magyarság költője, nem véletlen, hogy az érmindszenti zarándoklat résztvevői több térségből érkeznek. Ady költészetének számtalan üzenete közül a konzul néhányat említett: korszerűen értelmezte a hazafiságot, szakított a befelé forduló nemzeti önelégültséggel, arra törekedett, hogy felmérje a lehetőségeinket, helyzetünket Európában, és modern nemzettudatot alakítson ki. Azt vallotta: úgy kell magyarnak lenni a huszadik században, hogy a magyarságtudatunkkal megértsük a körülöttünk lévő népeket, és ők is megértsenek minket.

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke elmondta, hogy számára döntően és végérvényesen Ady a legjelentősebb modern magyar költő, ő az, aki megfordította a régi magyar világot. Ady azon kevés költőink egyike, akik haláluk után egy évszázaddal is képesek komoly érzelmi és szellemi viharokat kavarni. Nemcsak a költészete, hanem az élete is olyan hőfokon izzott, hogy kortársai elhalványultak mellette. „A megemlékezés célja, hogy megpróbáljuk végiggondolni, mi az, ami halála után száz évvel is ilyen jelenvalóvá, érvényessé és élővé teszi Ady költészetét. Nem minden írónak van joga hozzá, hogy népével azonosítsa magát. Adynak volt. Ő magából beszélte a magyar sorsot. Nemcsak keseregte a magyarságot, hanem alkotta is. Költészetében egy Európa alatti magyar lélek szól. A magyar önismeret legmélyebb forrása Ady költészete. Költészetében önmagunkat kell látnunk, a magunk gyarlóságaira, szenvedéseire, szenvedélyeire ismerünk rá” — fogalmazott.

Stephan Krause irodalomtörténész (Lipcse) több nyelven mondta el a Párizsban járt az ősz című Ady-verset. Stephan Krause szerint Ady szülőfalujában mintha bizonyos kérdésekre keresne választ a hely. Mintha nekünk is innen kellene elindulnunk, hogy érthessük szövegeit. A megemlékezés megértés is. Az a folyamat, amellyel meg akarjuk őrizni emlékét, a szellemét, a költészetének kortársságát, a korunkban való jelenlétét.

Az előadások között Ady-verseket mondott a tasnádi Bendel Krisztina, valamint a budapesti Ady Versmondó Szalon tagjai. A megemlékezés koszorúzással ért véget.