Százszázalékos a gázhálózat Vetés községben
Vetés község településein száz százalékban elkészült a gázhálózat kiépítése, a lakosok elkezdhetik az eljárást a csatlakozáshoz szükséges engedélyek megszerzéséhez, hogy fogyasztókká válhassanak. A beruházásról Ilyés Gyula polgármesterrel beszélgettünk.
Ilyés Gyula, Vetés község polgármestere egy újabb beruházásnak ért a végére, ami jelentős fontossággal bír a község lakosai számára is. Nem volt könnyű eljutni eddig a szakaszig, hiszen nem mindig a pénzhiány az akadály egy beruházás megvalósításához, hanem a beruházásokat elősegítő törvények és szabályok hiánya.
Ilyés Gyula elmondta, hogy a törvénykezés megváltozott olyan irányba, hogy a gázellátást is lehet önkormányzati közszolgálatként kezelni. Eddig országos közszolgálatnak tekintették, ugyanúgy, mint a villanyáram-ellátást. Eddig a gázhálózat kiépítéséhez nem sok közük volt az önkormányzatoknak, ezért — bár megvolt az anyagi háttér — nehéz volt megtalálni a törvényességnek azt a módját, hogy elkezdődjön egy ilyen beruházás. A gázszolgáltató nem mindig hajlandó beruházni olyan helyeken — főként falvakon —, ahol nem térül meg a beruházás. Az önkormányzat szempontjából viszont már nem az a cél, hogy rövid távon megtérüljön egy ilyen beruházás, mert nem látja ennek a gazdasági hasznát, de mint önkormányzat — mint közszolgáltatásokért felelős intézmény — beruházhat. Ez nem megtérülés kérdése, hanem szükséges beruházás, hogy biztosítva legyen a közszolgálat a közösség számára. A szolgáltató csak az anyagi szempontokat veszi figyelembe, s ahol nem térül meg neki ez befektetés, ott nem fejleszt. Ez érvényes a villanyáramra is, de most egy új rendszert dolgoztak ki, hogy hol lehet fejleszteni hálózatot, ám ott is csak akkor vállalja fel a szolgáltató egy bizonyos százalékig a fejlesztést, ha az önkormányzat garantálja a plusz költségeket.
Ilyés kiemelte, hogy Vetés községben a vezeték elhelyezésének egy részét finanszírozta a szolgáltató már néhány évvel ezelőtt mind a három településen (Vetés, Óvári, Decebal), de csak azokon a részeken, ahol előreláthatóan volt esély a nagyobb fogyasztásra. Voltak olyan utcák vagy utcarészek, ahol nem volt kiépítve a gázvezeték. Furcsa az a helyzet, hogy egyesek rákapcsolódhattak a gázvezetékre, mások nem. Nem lehet különbséget tenni azok között, akik az utca egyik vagy másik végén laknak. Az a rész, amit a község épít ki, a község tulajdona marad, de átadják egy cégnek, amelyik működteti, és fizet érte bérleti díjat. Az önkormányzat nem vállalhat fel sem víz- sem gázszolgáltatást, mert azt karban kell tartani, amihez szakemberek kellenek. Vannak települések, amelyek felvállalták a víz- és a szennyvíztisztítást, de az nem egyszerű dolog.
A polgármester rávilágított, hogy két-három éve mozdult el a törvénykezés olyan irányba, hogy az önkormányzatok is foglalkozhatnak víz- és gázhálózatok kiépítésével. Módosult a PNDL program is. Már fel van sorolva, hogy milyen intézmények kaphatnak pénzt fejlesztésre. Nemrég megjelent a 114-es kormányrendelet, ami egy fejlesztési alapot hozott létre, bár félő, hogy nem fog működni, mert nincs mögötte pénz. Ebben is szerepel, hogy az önkormányzatok kérhetnek pénzt gázhálózat-fejlesztésre.
Ilyés Gyula hangsúlyozta, hogy a bekötés a szolgáltató dolga. A gázszolgáltatás nem úgy működik, mint a vízszolgáltatás. A vizet bevezetik az udvarra vagy a lakásba, feltesznek egy órát, és működik. A gázszolgáltatásnál nagyon sok elvárásnak kell megfelelni, majd rendszeres ellenőrzéseket kell végezni. A gázégőknek van egy technikai környezetük, vannak előírások, amelyeket kötelező betartani. Két-három évenként el kell végeztetni a kötelező ellenőrzéseket stb. Ahhoz, hogy valaki engedélyt kapjon a gázhálózatra történő csatlakozásra, meg kell tervezni a belső hálózatot, meg kell vásárolni a szükséges berendezéseket, és azokat rendszeresen ellenőriztetni kell.
Ilyés elmondta, hogy örül annak, hogy Vetés község minden lakosa számára megvan a feltétele annak, hogy rákapcsolódjon a gázhálózatra, a kérdés már csak az, hogy mennyien élnek majd ezzel a lehetőséggel.
Elek György
