Székely kapu a magyar világra — könyvbemutató az EMNT-nél
Nem hagyományos értelemben vett könyvbemutató volt, sokkal inkább nemzetpolitikai témákról való beszélgetés az erdélyi magyar közéletet (és nem csak) kiveséző húszévnyi írások, cikkek mentén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szatmárnémeti székházában.
Pénteken kora este az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács székháza adott otthont Borbély Zsolt Attila közíró és politológus Székely kapu a magyar világra című kötetének bemutatójára, amely a szerzőnek az utóbbi két évtizedben a Kapu című folyóirat hasábjain megjelent írásainak legjavát foglalja egységbe, mintegy „kivesézve” az elmúlt 27 év erdélyi (és nem csak) közéletét. A közel kétórás találkozó nem nevezhető hagyományos értelemben vett könyvbemutatónak, sokkal inkább a kötet gondolatvilágához kötődő, aktuális nemzetpolitikai témákról való beszélgetésnek — hiszen Borbély Zsolt Attilának úgymond kívülről és belülről is rálátása volt az elmúlt lassan három évtized folyamataira, egyrészt édesapja, Borbély Imre tevékenységének is köszönhetően, másrészt pedig, mert a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének színeiben egykor rövid ideig az RMDSZ országos alelnöke volt s tagja az RMDSZ választmányának, a Küldöttek Országos Tanácsának, majd a Szövetségi Képviselők Tanácsának; egyik alapítója és kisebb kihagyással a megszűnéséig alelnöke az RMDSZ nemzeti liberális, autonomista platformjának, a Reform Tömörülésnek; tagja az Erdély Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének, majd az EMNT megalakulása után a testület Állandó Bizottságának, az EMNT alelnöke, s nem mellesleg éveken át a magyarországi Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének vezetője és EP-képviselő-jelöltje is. Nem véletlen hát, hogy a kötethez előszót író Raffay Ernő történész úgy fogalmazott: „Borbély Zsolt Attila e könyvével nemzetpolitikai koncepciót ad, amivel — reméljük — erősen formálja a magyar akaratot.”
A Csókási-Budaházi Attila, az EMNT szatmári elnöke által moderált beszélgetés során szó esett nem csak a magyar-román viszony aktuális vetületeiről, az autonómia megszerzésének elmulasztott lehetőségeiről, az erdélyi magyarság parlamenti képviselőinek haszonelvű alkuiról, esetleges jövőbeli összefogásokról; a baloldal, valamint a jobboldal politikai és gazdasági üzeneteiről, amelyek keresztszemesként kapcsolódnak egymáshoz; Széchenyi Istvánról, Gömbös Gyuláról, Orbán Viktorról, „mert nem az a lényeg, milyen ideológiát képviselnek, hanem hogy kizárólagos céljuk az: cselekedeteik a nemzet hasznára váljanak”; a vátésznek és prófétának tartott Csurka Istvánról, aki felépítette a Magyar Igazság és Élet Pártját, majd „szétverte azt, ugyanúgy, mint ahogy most a Jobbik rombolja le önmagát” — mondta Borbély, vegytiszta nemzetárulásnak nevezve az egykori nemzeti radikális párt migrációs népszavazáskori, CEU egyetemmel, illetve Taigetosz-törvénnyel kapcsolatos hozzáállását. „Demokratikus törvény, hogy a diszlexia miatt tanulni nem tudók menjenek dolgozni, úgyis zömében cigányok — ezt nem megszavazni, nem megszavazni a CEU előjogait megnyirbáló törvényt vállalhatatlan. Mentségükre szolgál talán, hogy a Fidesz mindent lesöpört az asztalról, ami jobbikos volt, minden bizonnyal le is nyúlt pénzeket, de tűzoltáskor nem azt kell nézni, hogy a tűzoltóparancsnok mennyit sikkasztott” — mondta. A Magyarországon jelenleg zajló Soros György elleni kampánnyal kapcsolatban — mely a beszélgetőtárs Csókási-Budaházi szerint „túl alacsonyan céloz”, cizelláltabban, intelligensebben kellene — úgy fogalmazott: nagyon jó dolog ugyan Soros bemutatása, de a plakát nem hatékony, mert az egyszerű ember, aki csak egy mosolygó öregurat lát, nem érti és nem erősíti a Fidesz-tábort — s ezzel terítékre is kerültek a 2018-as magyarországi választások, amelyekkel kapcsolatban Csókási-Budaházi keserűen tapasztalta a szatmáriak indifferenciáját. „Erkölcsi kötelességünk szavazni. A Fideszen és a Jobbikon kívül magyar ember számára nincs más választás, mivel azonban a Jobbik már nem azonos egykori önmagával, egyértelmű, mi a feladatunk: A Fideszre szavazni, hiszen üdvös, hogy megtartsa az erejét” — nyomatékosított a politológus, rámutatva arra is: ha egy esetleges alacsony részvétellel 50% alá esne a Fidesz, a Jobbik 25%-ot érne el, és ebben a helyzetben nagy valószínűséggel összefogna a Fidesz ellen a balodali erőkkel, ami semmi jóra nem vezetne.
Szabó Kinga Mária
