Szelektív középkori ünnepség Erdődön

Következetesen megkerülik az emlékhelyek kialakításakor Erdőd és az erdődi vár magyar vonatkozásait. Drágffy Bertalan, a vár építtetője kapcsán is szinte kizárólag csak azt hangsúlyozták a szombati szoboravatón, hogy a magyar főúr családja román származású.

Azt követően, hogy az erdődi vár és a nagykárolyi kastély felújításának finanszírozását lehetővé tevő európai uniós projektet következetesen próbálta ellehetetleníteni az erdődi önkormányzat, hétvégén a restaurált műemléknél középkori fesztivált szerveztek. A fellépők között meglehetősen kevés volt a magyar fellépő. A rendezvénysorozat nyitányaként szombaton leleplezték a vár építtetőjének, Drágffy Bertalannak a szobrát. A büszt előtt elhelyezett román, angol és magyar nyelvű feliratot viselő táblán a következő szöveg áll: „Drágffy Bertalan. Erdőd várának meglapítója 1481-ben. Erdélyi vajda 1493–1498 között. Román nemesúr, a máramarosi Dragos Vajda leszármazottja.” Az avatón sem magyar, sem német nyelvű méltatás nem hangzott el. Gheorghe Toduţ, a megyei művelődési igazgatóság munkatársa az ünnepségen kifejtette: két személyiség volt nagy befolyással a térség történelmére, az egyik a magyar Károlyi Sándor, a másik pedig a román Bartolomeu Drag. A leleplezést követően a résztvevők megtekinthették az újjáépített bástyában berendezett történelmi kiállítást. A látogatók között volt, aki ironikusan megjegyezte: elégedett, hisz nem fedezett fel hibákat sem a magyar, sem a német nyelvű leírásokban — utalva arra, hogy kizárólag román nyelvű szövegek olvashatóak a tárlatban, holott úgy a vár, mint a település igen gazdag sváb és magyar vonatkozású hagyományokban egyaránt. Az erdődi vár időközben elpusztult egyik bástyájának kápolnájában kötött például házasságot Petőfi Sándor és Szendrey Júlia, de a reformációhoz kapcsolódó több fontos eseménynek is az erdődi vár adott otthont. Lényegében figyelmen kívül hagyják a II. Rákóczi Ferenchez kapcsolódó eseményeket is, annak ellenére, hogy a helyi románság körében is ismert például a legenda, miszerint a fejedelem a labancok által körbezárt várból a nagykárolyi kastéllyal és a szatmárnémeti Láncos templommal is összeköttetésben álló alagútrendszeren át járt ki lóháton. Ottjártunkkor a turisztikai komplexum egyik román ajkú munkatársa egyébként ezt tartotta a leginkább fontosnak elmesélni, amikor a vár múltja iránt érdeklődtünk. A szoboravatót követően történelmi tanácskozásra került sor, melynek keretében több igényes előadást hallgathattak meg az érdeklődők. Marius Diaconescu, a Bukaresti Történelmi Egyetem tanára „A Drágffy család szerepe a románok és a magyarok történelmében: az ortodox román vajdáktól a katolikus és református magyar tisztségviselőkig” című ismertetőjében részletesen bemutatta a román származású nemesi família múltját, kitérve arra is, hogy amikor házasság révén lehetőségük nyílt rokonságba kerülni a Báthoryakkal, áttértek a katolikus hitre. Részletesen taglalta a románsághoz fűződő viszonyukat, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a főúri család a magyar királyok oldalán harcolva jutott egyre feljebb és feljebb a társadalmi ranglétrán. Drágffy Bertalan kapcsán például kitért arra, hogy a Hunyadi Mátyás és Stefan cel Mare moldvai uralkodó közti harcok során az erdődi váralapító egyértelműen Mátyást támogatta, sőt, egyik legközelebbi bizalmasának számított. „Hunyadi Jánost 50 évvel megelőzve, a románság köréből elsőként ennek a máramarosi családnak sikerült a soknemzetiségű középkori Magyar királyságban olyan rangra felküzdenie magát, hogy jelentősen befolyásolni tudták a történelmi eseményeket” — vonta le a következtetést a szakértő. Vasárnap egyébként egész napos programmal várták a szervezők a fesztiválozókat, ahol zenei együttesek léptek fel, továbbá lovagi és harci bemutatókat tekinthettek meg az érdeklődők.

Babos Krisztina