Szembenézni a vegyi balesetekkel

Ugyan mikor, hol és miféle vegyi baleset történhet Szatmárban? — kérdezik sokan kétkedve, de persze nincs igazuk; a megyén áthaladó és hatalmas forgalmat bonyolító, különféle rangú utakon bármikor bármi megtörténhet, mint ahogy vasúti szállítás közben is.

Mint ahogy történt is 2003-ban a közúti és vasúti határátkelő Halmiban, amikor egy ciszternavagon zárószelepének meghibásodása miatt veszélyes anyag szivárgott a levegőbe, a községközpont lakosságának felét ki kellett telepíteni, a hatóságok pedig igencsak tűkön ültek abban a 10–12 órában, amíg a Râmnicu Vâlcea-i speciális katasztrófavédelmisek megérkeztek Ugocsába. Mindezek apropóján is volt tegnap Halmi a házigazdája annak a szakmai megbeszélésnek, amelynek fő tematikáját a különféle kémiai és vegyi balesetek megnyilvánulásai, valamint a beavatkozási módok jelentették, ám az egész napos találkozón számtalan, az önkéntes tűzoltócsapatok működésével, feladataival és felszereltségével kapcsolatos beszélgetés is kialakult — hiszen a találkozó szerves részét képezte annak a határon átnyúló, a RoHu80 Jointrescue Határ Menti Integrált Monitoring, Kockázat- és Katasztrófakezelési Központ megnevezést viselő projektnek, amely nyomán Halmi, Szatmárudvari, Szatmárhegy és Pálfalva, valamint a magyarországi Tyukod község egy-egy ultramodern tűzoltóautóval (és nem csak) gazdagszik. Az egybegyűlteket — köztük az ukrajnai „szomszéd” Nevetlenfalu önkéntes lánglovagjait, a batarcsi és kökényesdi küldöttséget, valamint a környezetvédelmi Önkéntesek Testületének csapatát — a házigazda Incze Lajos polgármester köszöntötte, röviden ismertetve az 1 millió euró értékű pályázatot, amely messze nemcsak a tűzoltóautókról szól, hanem tudásszerzésről, tapasztalatcseréről és helyzetgyakorlatokról is a lakosság minél hatékonyabb védelmének érdekében. Mint arra a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökséget vezető Békéssy Erzsébet előadásában rámutatott, az intézmény számára a lakosság informálása mellett különösen fontos az esetleges környezetvédelmi katasztrófák megelőzése. „A határ menti területek mondjam úgy, fokozottan magas rizikófaktorúak, hiszen a veszélyes/vegyi anyagok zömét kamionokban szállítják, s számtalan oka és lehetősége van annak (például a nagy nyári hőség hatására, mint ahogy ilyenre is volt már példa), hogy a szállítmány szivárogni kezdjen a levegőbe, ráadásul a legtöbb esetben szaga nincs is, 'csak' szennyez” — magyarázta, emlékeztetve a bő másfél évtizeddel ezelőtti halmi vegyi balesetre, amelynek nyomán megfogalmazódott egy monitorizálási labor szükségességének ötlete. Az ötlet meg is valósult, s az országban egyedüliként működve követi nyomon az államhatár menti levegőminőséget, méghozzá két irányvonalon: az úgynevezett biomonitoring meghatározza az ukrán határ menti növényzet és talaj felületére lerakódott por nehézfémtartalmát (a nagy forgalmú vidéken periodikusan történő mintavétel során a leveleken összegyűlt port vizsgálják spektrométerrel), s nem mellesleg a forgalom okozta légszennyezést is figyelik, valamint a halmi határátkelőhely levegőminőségét vizsgálják folyamatosan. Ez utóbbit egy két mérési egységet magában foglaló rendszer végzi, amelyek a levegőben szálldosó ammónia, klór, illékony szerves anyagok és robbanékony gázok százalékát rögzítik — a szenzorok egyikét a határforgalmat bonyolító út mellett, a másikat a vasútállomáson helyezték el, s ezek folyamatosan „kommunikálnak” egymás között és egy központi számítógéppel, baj esetén pedig riasztanak a gyors beavatkozás, egy esetleges környezetvédelmi baleset megakadályozása vagy a lakosság azonnali kitelepítése érdekében. Mint mondta, az ügynökség azt tervezi, hogy a jövőben kiterjeszti a biomonitorizálást Szatmár megye egész területére. Ennek szükségszerűségét támasztotta alá a pályázat szakmai szakértője, Strâmb Gheorghe nyugalmazott tűzoltóparancsnok is, és mint mondta, hamarosan vegyibaleset-helyzetgyakorlatozást tartanak majd ugyancsak Halmiban, egyrészt annak felmérése érdekében, hogy a hatóságok hogyan működnek együtt, másrészt az önkéntes tűzoltócsapatok, valamint a lakosság felkészítése érdekében. „Sem a mai találkozó, sem a helyzetgyakorlat helyszínéül nem véletlenül ezt a vidéket választottuk, mert ha történik valami, az nemcsak Halmit és Romániát érinti, de két másik országot, Ukrajnát és Magyarországot is. Persze ez nem jelenti azt, hogy Szatmárudvari és Szatmárpálfalva esetleg kevésbé veszélyeztetettebb helyzetben lenne, hiszen mindkét településen nagy forgalmú országút vezet keresztül. A legnagyobb probléma, hogy tudjuk, mi jön be az országba kamionban, vasúti szállítmányban, és tudjuk, mi megy ki az országból — de nem lehet tudni, e kettő között mi történhet. És bármi megtörténhet. Arról már nem is beszélve, hogy szinte fogalmunk sincs, mikor és mi 'lép' be a megye területére, illetve ki onnan, ugyanis nem minden tartálykocsin, kamionon van feltüntetve a szállítmány, még ha a törvény szigorúan is kötelezi erre őket. Fel kell legyünk készülve minden lehetséges esetre — az emberi életek megvédése és megmentése érdekében” — hangsúlyozta.

Szabó Kinga Mária