„Szemétnagykövetekre” van szükség
Utoljára módositva: 2017-04-19 18:01:55

Francia hulladékfeldolgozó szakemberei egyértelműsítették szerdán Szatmárnémetiben: először a hatóságoknak kell szelektíveknek lenniük és csak utána várhatják el ezt a lakosságtól is.

Azzal kellene kezdeni a szelektív gyűjtési folyamatot, hogy tízszer annyi harangot helyeznek ki a megyeszékhelyen, mint amennyi most van

Hét év után jutott el a Szatmár megyei szelektív gyűjtési folyamat addig, hogy egy ilyen összetett rendszer beüzemeléséhez szükséges lépések közül az elsőt megtegye: külföldi tapasztalatokról hallhattak előadást. A franciaországi Korzika szigetén hulladékot feldolgozó Am Environment cég vezetői beszéltek arról, ők hogyan jutottak el hét év alatt addig, hogy ami szemétként érkezik be hozzájuk, annak harminc százaléka áruként távozik a telepről. Hol vagyunk mi attól, hogy tizenkilenc cég együttműködésével üzemelő szeméttelepünk legyen, hogy tizenegy kategóriára válogatva osztályozzuk a szeméttelepen a lakossági szemetet, hogy nyolcvan kamionja legyen a szeméttelepnek, amelyik a nyersanyagként felhasználható, eladott hulladékot hordja a telepről kifelé? A franciák telepén működő futószalagokról mágnes gyűjti a fémet, kompresszor fújja félre a műanyagot és kézi erővel választják szét az olyan, kombinált anyaghasználattal készült tárgyakat, mint amilyen például a szigetelt huzal, a gumi talpú bőrcipő vagy a fémvázas kerti bútor. A korzikai hulladékválogatóban dolgozók visszatérő rémálma a minden hulladék legszennyezettebbike, a nedves karton közé keveredett gyógyszeres doboz. Korzikán minden polgármesteri hivatalban környezetvédelmi munkatárs van, az emberek fejébe éveken át sulykolták a szelektív gyűjtés alapszabályait és nemcsak elvárják, hogy az emberek szelektíven gyűjtsenek, de lehetőséget is biztosítanak nekik erre.

Hét évvel ezelőtt, a romániai szelektív hulladékgyűjtés hajnalán lett volna szükség olyan szemináriumra, mint amit tegnap tartottak a szatmárnémeti Zöld Házban, a tanácsadás és tanácsmeghallgatás szintjén jár a Szatmár megyei korszerű szemétgyűjtés, miközben már rég működnie kellene a rendszernek a gyakorlatban is. A föld világnapja lesz szombaton, ennek okán szervezték a szerdai találkozót, de átfogó környezetvédelmi témák helyett csak a szelektív gyűjtés ügye foglalkoztatott mindenkit.

Mit akarnak a franciák?

A franciaországi Am Environment elnöke és adminisztratív igazgatója jött el Radu Giurcă volt szatmári prefektus megbízásából a tegnapi találkozóra, de nem volt teljesen világos, hogy mit szeretne Szatmár megyében kezdeni a cég. Biztos, hogy nem csak tapasztalatait jött megosztani, hiszen akkor valamelyik kommunikációs munkatársa és nem a felsővezetés látogatott volna el a megyeszékhelyre, és beszámolójuk végén nem tettek volna fel olyan kérdéseket, hogy milyen jogi szabályozása van a romániai szelektív gyűjtésnek. A lakossági hulladékgyűjtési feladatok átvállalása szintén nem lehet a céljuk, mert ez az egész hulladékfeldolgozási folyamat legkevésbé jövedelmező és a leghálátlanabb láncszeme. A szamosdobi szeméttelep általuk való működtetése szintén kizárt lenne, uniós egyezség tartja ezt a létesítményt a megyei tanács fennhatósága alatt, a román tolmácsuk egy elejtett mondatában viszont az hangzott el, hogy ha a 200 ezres lakosú Korzika szemetével elbírnak, akkor a Szatmár megyében megtermelt mennyiség sem állítaná őket lehetetlen feladat elé.

Tájékoztatás kell

Hét évbe telt, mire a korzikaiak számára rutin lett a szelektív gyűjtés, de nem hét passzív évbe, mint amennyi Szatmár megyében már eltelt, hanem tájékoztatással, mozgósítással, informálással és kötelezéssel teli hét aktív évbe, mutatott rá a cég adminisztratív vezetője. Cyrie Peri elmondta, a polgármesteri hivataloknak kellene nyomtatványok, szórólapok és újsághirdetések által tudatosítaniuk az emberekben, miért fontos a szelektív gyűjtés, és érthetően el is magyarázni nekik, mit jelent válogatva kidobni a szemetet. „Szemétnagykövetekre” is szükség van, akik személyesen keresik fel az embereket és magyarázzák el számukra a dolgot, működtetni kell a polgármesteri hivatalok környezetvédelmi irodáit. Ezzel egy időben esélyt is kell adni az embereknek szelektíven kidobni a szemetet, tehát Szatmárnémetiben nem harminc gyűjtőponthoz elvárni harmincezer embert százezer embernek a szemetével, hanem lehetőleg 50–100 méter távolság megtételével lehetővé tenni, hogy a kezéből a kukában landoljon a szemét, Szatmárnémetiben legalább háromszáz szelektív gyűjtőpontnak kellene lennie, és nem harmincnak.

A szeméttelep nulla

A franciáknak Korzikán olyan szeméttelepük van, amelyikbe már eleve szelektíven, a háztartásitól elkülönítve és külön-külön összeszedve érkezik a szemét, itt ők további tizenegy kategóriára bontják a hulladékot, harminc százalékát papírként, tűzifaként, komposztként, műanyagként, fémként, építkezési alapanyagként és alumíniumként jó pénzért eladják. Olyan óramű pontossággal működő szeméttelepet mutattak be tegnap, amelyiknek láttán egyértelmű, hogy Szatmár megyében a hulladékágazatban nem csak a szelektív gyűjtés nem működik, de a szamosdobi szeméttelep sem ér semmit az egész rendszerben, gyakorlatilag elévült.

Princz Csaba

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Számodra milyen az álomnyaralás?
Csakis a tengerpart jöhet szóba
Magashegyi túrázás az igazi
Városnézés és felfedezés a legjobb
Bulizás egy partinyaraláson
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2017. augusztus 18.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 3 db fehér zselatinlap, 1 vaníliarúd, 5 dl habtejszín, 5 dkg + 1–2 tk. cukor, 25 dkg fekete ...