Szemetes és gondozatlan a Túr

Elburjánzott part-menti növényzettel, folyóba dőlt fákkal, a vízen úszó pille-palack tengerrel szembesülnek a horgászok, a Túr középső szakaszán. Halat viszont alig találni a vízben.

Csónaktúrára indultunk volna az egyik hétvégén, mondta el lapunknak Czumbil Tibor, a Szatmár megyei Sporthorgász Egyesület elnöke, ám olyan siralmas állapotokat találtunk a Túron, hogy elment a kedvünk a kirándulástól, csónakázástól és horgászattól egyaránt. A horgász elmondása szerint a vízfelületet alig-alig tudták megközelíteni, úgy be van nőve a folyó partja kökénnyel, fűzzel és vadrózsával. Valahol mégis sikerült akkora rést találni a növényzetben, hogy vízre ereszthessék a csónakot, ám ennek ellenére sem lelték örömüket a csónakázásban, mert lépten-nyomon vízbe borult fatörzsek akadályozták, ráadásul ezeket a parton sem tudták megkerülni, mert az összefüggő növényi fal ebből az irányból sem adott utat nekik. A víz ezekre a helyekre sodorta a sok szemetet, amit a folyóba dobáltak az emberek, megszámlálhatatlan pillepalackot, nejlonzacskót, sörösládát találtak felgyűlve. Az állapotok a part mentén sem voltak jobbak, folytatta Czumbil, a túrterebeshegyi volt kőbánya előtt méretes szemétdomb éktelenkedik, az elhagyatott pálinkafőző környékéből szintén egyetlen nagy, összefüggő szeméttelep lett. Tizenöt kilométert csónakoztak lefelé a Túron, ám a várt szép élmény helyett nagyon szomorú tapasztalatokkal szálltak partra Adorjánnál: halat egyet sem fogtak és a kellemes sétacsónakázás helyett olyan érzésük volt, mintha egy szeméttelepet átszelő vízen lettek volna.

Nem az EKE dolga a takarítás

A Túr és környéke természetvédelmi övezet, cseppet sem tűnik tehát helyénvalónak hogy ennyire szemetes legyen, az állapotokat illetően Márk-Nagy Jánost, a Natura 2000 övezethez tartozó terület gondnokságával megbízott Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) ügyvezetőjét kérdeztük.

Mivel az eredeti állapotok fenntartását, illetve visszaállítását szorgalmazzuk a Túron és a természetvédelmi területen, nyilatkozta Márk-Nagy, az teljesen helyénvaló, hogy a folyó partja sűrűn be van nőve, ezen nem is kívánunk változtatni. Természetes állapotot tükröznek a vízbe dőlt fák is, tehát ezek is maradni fognak, ezek élőhelyet és szaporodási körülményeket biztosítanak például azoknak a halaknak is, amelyeknek hiányára panaszkodnak a horgászok. Az, hogy szemetes, már sokkal kevésbé természetes, tette hozzá, ám az egyesületnek nem feladata a takarítás, a vízfelület, az ártér és a folyó partjának tisztán tartása az illetékes önkormányzat hatásköre lenne, a szemét el nem dobálása pedig mindenkinek erkölcsi kötelessége. Az EKE feltételezi, hogy Vámfaluból jön a hulladék nagy része, de a Túrba hordják a mellék-patakok is az azokba dobált szemetet és a magas vízállás idején az ártérből is bemossa az eredeti mederbe a szemetet a víz. A szemetelőkkel szemben tettenérés esetén tudunk fellépni, folytatta az EKE-ügyvezető, illetve ha bizonyítani tudjuk, hogy ki az, aki hulladéktárolónak nézi a Túrt, ám ez nem könnyű feladat. Tervezzük, hogy elemes éjjellátó kamerákat teszünk ki azokra a helyekre, ahol leggyakoribb a szemetelés, így vagy lesz bizonyítékunk, vagy a kamerák megléte elriasztja a szemetet illegálisan elhelyezőket.

Jobb, mint volt

A Túr alacsony létszámú halállományával kapcsolatban Márk-Nagy János elmondta nem releváns a horgászok által végzett mérés, hiszen tudományos módszerekkel is nehéz a pontos állománybecslés. Szakemberek mérték 2011-ben és 2012 -ben, hogy mennyi és milyen hal él a Túrban, akkor a 2005-ben mértekhez képest több halat találtak a folyóban, tisztábbnak találták a vizet és az élettér is kedvezőbb volt a vízi élőlényeknek, mint hat-hét évvel korábban.

Princz Csaba