Szent István és új kenyér ünnepe
„A kenyér, ami átszövi az életünket, mindennapjainkat; ami olyan az ételek között, mint az imádságok között a Miatyánk” — hangzott Csengerben államalapító Szent István és az új kenyér ünnepén, amelyen szokás szerint nagyon sok szatmári is részt vett.
A Csengeri Napok rendezvénysor keretében külön helye van az államalapítás és az új kenyér ünnepének — az ünnepség idén is a helyi mazsorettek felvonulásával kezdődött, illetve folytatódott, hiszen a Szent István téren pergő ritmusú bemutatót is tartottak. Házigazdai köszöntőjében Forján Zsolt, Csenger város polgármestere a magyar nép múltját, illetve Csenger város jelenét és jövőjét fogalmazta meg, felidézve az államalapító király álmait és terveit. „Több mint ezer éve építik őseink ezt az országot — hol kudarccal, hol bánattal, hol, oly sokszor az eltűnés veszélyétől fenyegetve, de itt vagyunk, mégis itt vagyunk. A török és tatár időkben Magyarországnak végvárként kellett állnia, óvva a kereszténységet és a keresztény kultúrát, államalapító királyunk örök érvényű tanácsa értelmében: országot úgy kell építeni, hogy a keresztény hitet kell továbbítani, olyan országot kell építeni, amely Európához tartozik ugyan, de mégis független Európától” — fogalmazott. Majd Csenger jelentős, tervezett beruházásait felsorolva — köztük a modern autóbusz-pályaudvart, az új ipari parkot, a bentlakásos idősotthont s a kétszeresen is fontos, a nemzet gyarapodását igazoló bölcsődét és a város határon átnyúló kapcsolatait, különösképpen az Óvárival, Vetéssel, Tasnáddal, Szatmárnémetivel és Avasfelsőfaluval ápolt jó kapcsolatokat — rámutatott: nagyon fontos a visszakapott járásközponti titulusnak való megfelelés. A polgármesteri köszöntöt követően Kovács Sándor képviselő üdvözletében három dátum fontosságát emelte ki: augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja s az ország felajánlása, augusztus 20-a, Szent István és az államalapítás ünnepe — s e kettő között augusztus 18-a, Ilona napja. „Édesanyám Ilona, így számomra különösen fontos ez a nap, de tágabb értelemben mindenki számára fontos saját kis közössége, a család, mert abból indul és tevődik össze a nagy közösség, az ország és a nemzet közössége. Ha Szent István királyunk anno nem fekteti le a keresztény hit alapjait, akkor a nagy germán-szláv-oszmán tengerben feloldódtunk volna. Ő azonban ezer évre tervezett, és legalább ezer évet kell nekünk is célul kitűzni — legyen erőnk, egészségünk, kitartásunk a kitűzött cél valóra váltásához!” — kívánta.
„Emberlelkű földeken lépdel tekintetem” — idézte az ünnepi gondolatait megfogalmazó Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke, kiemelve: ezt a hazát Szent Istvánnak köszönhetjük, s a haza mellett ugyanolyan fontossággal bír a kenyér. „A kenyér, ami átszövi az életünket, mindennapjainkat; ami olyan az ételek között, mint az imádságok között a Miatyánk. Az a kovász van a kenyérben, mint a Miatyánkban is” — hangsúlyozta, hozzátéve azt is: az élet egyetlen értelme a szolgálat, amellyel a haza és az emberek felé fordulunk. Ünnepi beszéde zárszavaként Szent István fiához, Imre herceghez intézett intelmei közül idézett: „'Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.' — mindig az alázat legyen az első minden tettünkben és minden gondolatunkban!” — fogalmazott. A különösen szép és tartalmas ünnepi gondolatokat követően Márkus János római katolikus lelkész szentelte és áldotta meg az új kenyeret, emlékeztetve: a kenyér ünnepe a föld ünnepe is egyben, majd Forján polgármester szegte meg az új kenyeret, amelyet természetesen az ünnepségen résztvevők is megkóstoltak. Az ünnepi beszédek között a művelődési központ fiataljai táncoltak hol szatmári néptáncokat, hol az István, a király rockopera egyik ikonikus részletét mutatták be, felidézve uralkodásának főbb mozzanatait is, a hivatalos ünnepség zárómomentumaként pedig önkormányzati kitüntetéseket adtak át.
Szabó Kinga Mária
