Szent István-szobrot avattak Józsefházán
Szombaton felszentelték a józsefházi római katolikus templom homlokzatán elhelyezett Szent István király szobrot, ami Révész Csaba szatmárnémeti szobrász első egész alakos alkotása. Az ünnepségen ft. Román János római katolikus atya celebrált szentmisét.
Az ünnepségen ft. Román János római katolikus atya celebrált szentmisét. Prédikációját egy történettel kezdte. A zsidók megkérdezték a rabbit, miért kőtáblára van vésve a tíz parancsolat, miért nem nemes fémre. A rabbi azt válaszolta: azért, mert a két kőtáblát úgy hívják, hogy ABBÉ, ami azt jelenti, apa és fia. Isten kőtáblára írta az ő törvényeit, hogy az apák átadják ezt a kincset fiaiknak. Nemcsak a kőtáblákon jelennek meg Isten törvényei, hanem az apák dobogó szívében és a nevelésben is. A bölcs, jóságos király így szólt a fiához: kedves fiam, ne feledd el, bárhol leszel, te a király fia vagy. Ebben a templomban István király és Boldog Gizella fiai és lányai állnak — emlékeztette a híveket az atya, hozzátéve, hogy sajnos előfordul, hogy megfeledkezünk erről a méltóságról, és összemocskoljunk fehér ruhánkat, amit a keresztségben kaptunk. Királyfiakként és királyleányokként illik, hogy bocsánatot kérjünk elkövetett hibánkért, hogy méltóképpen ünnepeljük meg Szent István király napját, mutatott rá.
Emlékeztetett arra, hogy társadalmunk egyik legnagyobb problémája — amint azt a pszichológusok is mondják — az úgynevezett generációs szakadék, amely az idősek és fiatalok között van. Kommunikációs rövidzárlatnak is nevezik. Az édesapák nem tudnak szót érteni fiaikkal, édesanyák a leányaikkal, nagyszülők és unokák, bár ugyanazt a nyelvet beszélik, nem tudnak szót érteni. Férj és feleség egyre inkább eltávolodik egymástól, egy idő után kiabálnak egymásra, mintha a szívek eltávolodtak volna. Egy nyelvet beszélünk, de annyira eltávolodunk egymástól, mintha újra megélnénk a bábeli zűrzavart. Van-e erre megoldás? — vetette fel a kérdést az igehirdető, és a választ is megadta. A pszichológusok azt mondják, van. Az embereket a közös út köti össze, amelyen járunk. Ha ugyanazt az utat járjuk, ha ugyanazokat a törvényeket követjük, ha ugyanazt a kincset birtokoljuk, csak akkor tudunk egy nyelvet beszélni, akkor tudunk kommunikálni. Sokszor megfeledkezünk arról, hogy nem mi vagyunk a kommunikációs művészetnek a létrehozói és birtokosai, hanem a Szentlélek. Rendelkezésünkre állnak a mobiltelefonok, az internetes lehetőségek, adottak az állandó kapcsolattartási lehetőségek, mégis egyre jobban távolodunk egymástól. Megfeledkezünk arról, hogy csak a Szentlélektől tanulhatunk meg egymásért élni. Nem tudunk kommunikálni, ha nem keresi lelkünk a Szentlélek jelenlétét, és megfeledkezünk azokról a törvényekről, amelyeket Isten az apák szívébe írt be, hogy átadják azokat gyerekeiknek. Szent István király jól kommunikáló ember volt, az az ember, aki édesapjától értéket kapott, mely értéket továbbadta fiának és egész népének. Géza fejedelem fogalmazta meg országának hosszú távú politikáját. Ezt az örökséget továbbadta fiának, Istvánnak, magyarázta az atya, rámutatva: hogy milyen ember vagyok, az nemcsak a genetikai örökségtől, hanem a neveléstől is függ. Géza fejedelem átadta fiának a szeretet parancsát, az ország jövőjét, s később ugyanezt tette István, amikor mindezeket átadta fiának, így született meg a Szent István intelmei című írás.
Ma is érdemes továbbadni a legszebb értékeket. Azt mondják, minden gyermekkel egy új emberiség születik. Ezt az új emberiséget meg kellene óvni mindattól a rossztól, bűntől és hibától, ami megkísérti. Ne feledkezzünk el arról, hogy Isten az Ő törvényeit az apák és az anyák szívébe írta, hogy továbbadják gyermekeiknek. A józsefháziak feltekintenek arra a szentre, aki lelki védelmezőjük. Azért gyűltek össze, hogy intelmeit, Szent István hagyatékát magukévá tegyék és továbbadják gyermekeiknek. Viharos időket élünk, de ezekben a viharos időkben a legfőbb feladatunk, hogy öntözzük a gyökereinket. Ez a közösség, együttműködve civil szervezetekkel, megyei és helyi hatóságokkal, összefogva, jól kommunikálva, értékeket továbbadva dolgozik a keresztény élet megtartásáért. A vihar kihívására a fa gyökereivel válaszol. Ennek a közösségnek a tagjai bárhova is mennek, soha ne feledkezzenek meg arról, hogy a király fiai és a király leányai! Azért helyezték templomuk homlokzatára a Szent István-szobrot, hogy aki erre jár, gondoljon azokra a szép mondatokra, amelyek le vannak írva Szent István intelmeiben, zárta gondolatait Ft. Román János.
A házigazdák nevében Daniel Giurgiu józsefházi plébános köszöntötte az ünneplők népes seregét. Elmondta, hogy régi álmuk vált valóra a római katolikusoknak azzal, hogy felszentelésre került a szobor.
A templom előtt Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy államalapító Szent István király mert nagyot álmodni több mint ezer esztendővel ezelőtt, s tanításai ma is meghatározóak, több mint ezer esztendő után itt vagyunk, keresztények vagyunk, Szent István nyelvén beszélünk, és megpróbáljuk átadni a jövő generációjának, amit elődeinktől kaptunk. Ha ez sikerül, „az ő országának nem lesz vége”. Tegyünk meg mindent azért, hogy ugyanezen a nyelven, ugyanilyen keresztény szellemben legyen ezer esztendő múlva ember Józsefházán, Szatmár megyében, akik magyarul beszélnek, és követik az elődeiktől kapott értékeket!
A helyi fiatalok versekből és énekekből álló műsort adtak elő, valamint ismertették Szent István királyunk életútját. A szentmise idején, valamint a templom előtti program közben a kaplonyi fúvószenekar játszott. A szoborszentelés Román János áldásával ért véget.
Elek György
