Szenvedély, tűz, féltékenység és magány

Federico Garcia Lorca Bernarda Alba Háza című darabját mutatta be tegnap a Békéscsabai Jókai Színház a Partiumi Magyar Napok programjaként a Szakszervezetek Művelődési Házában.

A drámairodalom egyik gyöngyszemének tartott darabot Béres László, a Kolozsvári Magyar Opera művészeti tanácsadója álmodta színpadra — flamenco zenével és tánccal. Az előadás, más színi előadásoktól eltérően, a rendező bejelentésével kezdődött, aki közölte, hogy Kara Tündének, az egyik szereplőnek korábban leállt a szívműködése, azóta is kezelésen van, de nem helyettesíti senki a színpadon, hanem hangfelvételekkel és egyéb technikai megoldásokkal pótolják hiányát.

Bernarda Alba otthonát — férje halála után — börtönné változtatja, ugyanis a hagyományoknak megfelelően a nyolcéves gyász ideje alatt a kinti világra néző minden ajtó és ablak becsukódik. „Nyolc évig tart a gyász, s addig ebbe a házba szellő se fújhat be az utcáról. Úgy kell majd élnünk, mintha téglával falaztunk volna be ajtót, ablakot. Így volt ez az apám, így a nagyapám házában is” — jelentette ki az asszony. Ez boldogtalanná teszi a makacs asszony és más-más természetű lányai életét. A házban élők nőisége pusztulásra van ítélve. Nem marad más, csak szenvedély, tűz, féltékenység, tánc, gyász és magány. Az asszony öt lányával és szolgálólányával együtt nyolc nő marad összezárva, ebben a helyzetben próbálnak menekülni az életlehetőségeket elzáró korlátoktól. Minden lány célja, hogy férjet szerezzen magának, az sem számít, hogy milyen lesz, hiszen tudják jól, hogy a férj az ágyból előbb az asztalhoz, majd a kocsmába és a bordélyba menekül. A vagyonnal rendelkező legidősebb lánynak kérője akad, és miközben az anya engedélyezi az udvarlóval való beszélgetést, a kérő a legfiatalabb lánnyal bújik ágyba éjszakáról éjszakára. Káosz alakul ki a házban, a rendszer, és a benne élők összeomlanak. A rendező szavaival élve: „Ebben az előadásban a szöveg, a mozgás és a látvány a színészi jelenléttel karöltve együttesen hat, egymást kiegészíti, és totális színházi élményt nyújt”. A darabban sok-sok kérdés vetődik fel, de ezek közül csak nagyon kevésre kap választ a néző.

Elek György