Szigorúbb feltételek mellett jár a segély

A héten érvénybe lépett az a törvénymódosítás, amely kimondja, hogy nem lesz jogosult a szociális segélyre az a munkanélküli, aki visszautasít egy felajánlott állást, vagy nem hajlandó részt venni a munkaerő-foglalkoztatási ügynökség által kínált képzéseken.

Még az év első felében készült javaslat a 2018/192-es törvény módosítására, amely a garantált minimálbérre vonatkozó 2001/416-os törvényt szigorítaná, azaz nem lesz jogosult a szociális segélyre az a munkanélküli, aki visszautasít egy felajánlott állást, vagy nem hajlandó részt venni a munkaerő-foglalkoztatási ügynökség által szervezett programokon, képzéseken. A még júniusban, 274 támogató, 4 ellenszavazattal és 2 tartózkodással elfogadott tervezet október 22-én, hétfőn lépett hatályba.

A munkaügyi minisztérium adatai szerint több százezer szociális segélyből élő személy van az országban, közülük pedig mintegy 25 000-en legalább 10 éve folyamatosan segélyből élnek, annak esélyét pedig, hogy tartós munkát találjanak maguknak, gyakorlatilag zéróként könyveli el a szaktárca — ennek okán született a szigorítás is, amelyet sokan a lustaság elleni törvényként emlegetnek.

A polgármesterek többsége örömmel fogadja a szigorítást, támogatják, hogy mindenki dolgozzon meg azért a pénzért, amit az államkasszából kiutalnak számára.

A módosítás értelmében aki elvesztette a szociális segélyhez való jogát, az az erre vonatkozó határozat megszületésétől számított 12 hónap múlva kérvényezheti ismét a támogatást. Az elfogadott javaslat azt is előírja, hogy a segély összegének megfelelő munkát kell végeznie a helyi közösség érdekében, a polgármester felkérésére annak, aki felnőtt, munkaképes, és részesül a támogatásban. Amennyiben az illető maradandóan vagy ideiglenesen munkaképtelen állapotban van, a kiosztott munkát a segélyben részesülő család más, munkaképes tagjainak kell elvégezniük.

A tervezet a polgármesterek számára is megszabja a tennivalókat a helyi munkaerő kiaknázása érdekében. Az elöljáróknak összesíteniük kell a helyi jogi és magánszemélyektől, családi vállalkozásoktól érkező munkaerő-igényléseket, és be kell osztaniuk az idénymunkákra a szociális támogatásban részesülő személyeket, a beosztást tartalmazó listát pedig ki kell függeszteniük a polgármesteri hivatalban. Az az elöljáró, aki nem teljesíti ezt a feladatát, ezertől ötezer lejig terjedő bírságban részesül. Amennyiben a szociális segélyben részesülő családok munkaképes tagjai egymás után kétszer visszautasítanak egy felajánlott szezonális munkalehetőséget, elveszítik a segélyhez való jogukat. Ez alól kivételt képez az, aki a területi munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szakmai képzésén vesz részt.

Grieb Csaba, Tasnád polgármestere szerkesztőségünknek elmondta, hogy Tasnádon az utóbbi időben egyre csökken a szociális segélyből élők száma. Sokan elmennek külföldre, de az is jellemző, hogy nincsenek rendben a kérelmezők papírjai, személyi igazolványuk stb., emiatt elesnek a segélytől. De az új törvénynek kifejezetten örül a városvezető, mondván: aki nem akar dolgozni, az a támogatást se várja! Kérdésünkre, hogy a polgármesteri hivatal milyen munkát szokott legtöbbször kínálni a segélyezetteknek, Grieb elmondta, hogy a város zöldövezeteinek takarításától kezdve az utak melletti tisztogatásig számos lehetőséget kapnak a segélyezettek, akik pedig elutasítják a munkát, azonnal elvesztik a segélyt.

„Korábban három ajánlatot utasíthattak vissza, akkor vesztették el a segélyt a munkanélküliek, most elég lesz egyetlen felkérésre nemet mondaniuk, és búcsút mondhatnak a szociális támogatásnak. A legtöbb dolga meglátásom szerint a munkaerő-foglalkoztatási ügynökségnek lesz, amely a felmért helyzet alapján új munkahelyet ajánlhat, vagy valamilyen képzésre irányíthatja a munkanélkülieket. Akik külföldi munkát vállalnak, szintén elveszítik a támogatást, hiszen nem jelennek meg a beütemezett közmunkán sem, illetve sokan az általunk kiállított iratokkal jelennek meg a külföldi munkaadónál, amellyel igazolják, hogy részünkről is zöld utat kaptak a távozásra, de mi ezzel levettük a kezünket róluk, és nem folyósítjuk tovább számukra a szociális támogatást” — magyarázza a polgármester.

Grieb hozzátette, hogy mindenképp szükségesnek látja a törvény szigorítását, ugyanis az utóbbi években kétszer is negatív példával találkoztak, ami a munkanélküliek lustaságát bizonyítja: előfordult, hogy a környéken dolgozó útépítő cégek 40–60 személyt alkalmaztak volna 2–3 éves időszakra, egész jó fizetéseket és munkakörülményeket biztosítva, ám összesen 4 érdeklődő volt, viszont végül senki nem vállalta a munkába állást, kényelmesebb volt segélyen tengődni.

Gyákon György, Túreterebes község polgármestere is hasonló véleményen volt, amikor megkérdeztük a témával kapcsolatosan. Elmondta, hogy Túrterebesen 123 segélyezett van, akik többsége természetesen munkaköteles is. Közülük is sokan eljárnak külföldre, ők ilyenkor elveszítik a segélyt, viszont vannak olyanok is, akik egyszerűen nem kapnak munkát.

„Kíváncsiak vagyunk, mi lesz ennek a hatása, természetesen örülünk neki, hogy a törvények próbálják munkavállalásra ösztökélni a segélyezetteket, viszont a jogszabály hatásait csak nagyjából egy év múlva fogjuk látni” — vélekedett a községvezető.

Bajnai Botond