Szilágyi Zsolt: Erdély közös hazánk
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szatmárnémeti székházában tartott sajtótájékoztatót követően Szilágyi Zsolt, a párt államelnökjelöltje indulásának okairól, valamint az erdélyiségről és a magyarság megmaradásának lehetőségeiről nyilatkozott.
— 2012-ben az EMNP amiatt állított önálló jelölteket a parlamenti és a helyhatósági választásokon, hogy megszólítsa azokat a magyar szavazókat, akik eltávolodtak az RMDSZ-től. Akkor ez nem sikerült, most lesz rá esély?
— Drasztikusan csökken a magyar szavazók száma, függetlenül attól, hogy az RMDSZ egyedül indul vagy sem. Az eddigi években az elnökválasztás eredményei ezt mutatják. Jogos tehát a kérdés, hogy hova tűnnek el a szavazatok. Nagyon sok magyar úgy érzi, hogy nem képviselik őket. Minek menjen el szavazni, ha csak a kampányban ígérik meg az autonómia-programot, két kampány között már nem. Szomorú, hogy huszonöt év alatt, amellett, hogy a programban szerepel, az RMDSZ részéről egyetlen autonómia-tervezetet sem sikerült benyújtani, az amit tíz évvel ezelőtt benyújtottunk, az hat képviselő egyéni indítványa volt.
— Miért döntött úgy az EMNP, hogy elnökjelöltet állít?
— Az Erdélyi Magyar Néppárt döntése, hogy államelnököt állít, egy olyan döntés, ami hosszas elemzés alapján született meg. Úgy gondoljuk, hogy két jelölt többet hozhat, mint egy jelölt, két jelölt megmozgathatja a magyar választókat, de a magyar választói részvételen túl, mi tudatosan számítunk az erdélyi románok szavazatára, ugyanis partnerséget, együttműködést, közös munkát ajánlunk nekik. Erdély közös hazánk, Erdélyt csakis közösen emelhetjük fel. Ezt az üzenetet eddig senki nem fogalmazta meg. Mi úgy gondoljuk, hogy a XXI. század Európájában az erdélyi gondolatnak jogos igénnyel támasztott helye lehet a román politikában, tudatosan vagyunk egy regionális, az erdélyi érdeket képviselő párt. Nem valaki ellen indulunk, hanem saját közösségünkért és Erdélyért.
— Mennyiben más a helyzet most, mint 2012-ben?
2012-ben az EMNP egyéves volt, az akkor elért eredmény egy egyéves párttól tisztes eredmény volt. A nagyobb gond az, hogy az a négyszázezer szavazó, aki elment szavazni 2012-ben, egy óriási kérdőjelet vet fel: ha elment négyszázezer, hol van a többi hatszázezer? Most ezért a hatszázezerért dolgoznunk kell, be kell bizonyítanunk azt, hogy értelme van a politikának, nem szabad becsapnunk az embereket, amit ígérünk a kampányban, azt teljesíteni kell. Ha azt mondjuk, hogy az autonómiáért és Erdélyért harcolunk, akkor függetlenül attól, hogy hova kerülünk, azért fogunk harcolni.
— Nem igazán tapasztalható tagságnövekedés az Erdélyi Magyar Néppártban. Ennek mi az oka?
— A kétszázezer aláírás összegyűjtése, úgy érzem, egy hathatós válasz lesz erre a kérdésre. Az eddigi visszajelzések alapján jól haladunk, és határidő előtt le fogjuk tenni a kétszázezer aláírást.
— Szatmár megyében hány tagja van az EMNP-nek?
— A helyieket kell megkérdezni, én nem tudom, azonban ne tévesszük össze a tagság számát a szavazók számával.
— Sokat beszélünk az autonómiáról, én mindig azt szoktam mondani, hogy lesz autonómia, de annak román vezetője lesz.
— Jó, frappáns. Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy az autonómiaharc egyik fontos állomása lehet a parlament elé benyújtott törvénytervezet. Mi is realisták vagyunk. 2004-ben, amikor beadtuk az erdélyi magyarok személyi autonómiájáról szóló tervezetet, majd a székely autonómia-tervezetet, jól tudtuk, hogy egyik hónapról a másikra nem fogják elfogadni. Mégis a román szenátus előtt, amikor a mikrofon előtt álltam, rádöbbentem arra, hogy Trianon után először kellett a román szenátusnak foglalkoznia az erdélyi magyarok autonómiaigényével. Nagyon rossznak tartom azt a mentalitást, azt az üzenetet, amely az utóbbi időben jellemzővé vált, hogy a saját vezetőink magyarázzák meg nekünk azt, hogy miért nem kell, nem lehet és nincs esélye az autonómiának. Ez nagyon rossz. Azt kellene megmutassák, hogyan lehet megcsinálni az autonómiát. Igaza van, a döntést Bukarestben fogják meghozni, az viszont biztos, ha mi nem akarjuk, akkor nem lesz. Ha mi akarjuk, következetesen harcolunk érte és olyan vezetőket választunk, akik képviselik a közösség igényét, és Bukarestbe érve nem a faexport-engedélyekért fognak harcolni, hanem a Bolyai Egyetemért, a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Egyetemért vagy az autonómiáért, akkor lehet esélyünk arra, hogy egyről kettőre jutunk. Sokan vannak olyanok, akik azt mondják, hogy akik Kelemen Hunort támogatják, azok Victor Pontát támogatják. Ezt nyilván az idő fogja eldönteni, egy biztos, hogy az RMDSZ az eddigi elnökválasztásokon mindig a PSD felé húzta a szavazatot. Egyesek szerint most is létezik már a titkos egyezség a PSD-vel. Az Erdélyi Magyar Néppárt jelenléte az elnökválasztáson annak az esélyét biztosítja, hogy legyen egy következetes tiszta hangja Erdélynek és az erdélyi magyaroknak. Mi azt akarjuk, hogy változzon meg az eddigi huszonöt év eredménytelensége és az a tendencia, hogy tízévenként kétszázezer magyarral lesz kevesebb Erdélyben.
Elek György
