Színvonalas napok a népdaléneklés jegyében
XXIV. alkalommal adott otthont Szatmár a Hajnal Akar Lenni Nemzetközi Kárpát-medencei Népdaléneklési Versenynek, melynek állandó szervezési jogát a Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület kapta meg, s amelyre még soha nem neveztek be ilyen sokan Szatmárról.
A megmérettetésre — amelyet közel negyed évszázada hozott létre Csirák Csaba és Fejér Kálmán a magyar népdal népszerűsítése, valamint eddig ismeretlen tehetséges énekesek felfedezése céljából — a világon bárhol élő magyar, nem hivatásos népdalénekeseket várták, s érkeztek is szép számmal, hiszen szombaton nem kevesebb mint 33, torkában kincset rejtő versenyző érkezett a szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmóniába. A versenyt megnyitó Pataki Csaba tanácselnök köszöntőjében a kultúra, a néphagyományok, a népdalok megtartó, identitásőrző erejét és ezek fontosságát hangsúlyozta — s az elődöntősök által a hallgatóknak és a zsűrinek átnyújtott három-három népdalból álló csokra valóban népi örökségünk legszebbjeit villantotta fel. Sokszor elmondott közhely, de valóban nem volt könnyű helyzetben a zsűri, amelyet ismét elismert szakemberek alkottak: Berta Alexandra, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem citeratanára, Maczkó Mária, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, Emerton- és Magyar Örökség-díjas énekművész, a csombordi Boros Erzsébet népdalénekes, egykori HAL-győztes, a délvidéki Kanalas Zsófia zenepedagógus, a budapesti Birinyi József, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének (KÓTA) társelnöke, népzenekutató, Demeter Panna Katalin, a XVII. HAL nyertese és nem utolsósorban Szép Gyula, a Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója.
Döntésük értelmében a vasárnapi finálé során 16 versenyző lépett mikrofon elé a korábbinál is kiemelkedőbb előadásokkal, és nem egy esetben holtverseny alakult ki, ezeket a szombati pontszámok figyelembe vételével „oldották fel.” A XXIV. Hajnal Akar Lenni első helyezettje a Zalaegerszeg melletti Nováról érkezett Gubinecz Ákos lett, s szintén ő kapta az énekesek díját is, hajszálnyival előzve csak meg a szatmárnémeti Mészáros Amanda Blankát, aki a közönségdíjat is elnyerte, harmadik helyen pedig a székelykocsárdi (Fehér megye) Szakács Imelda Melina végzett. Az eredményhirdetés közben Birinyi József zsűrielnök minden versenyzőnek átadott egy részvételi oklevelet, majd a KÓTA-minősítések és Arany Páva minősítési fokozatok kiosztására kerített sort, s mint mondta, napjainkban, amikor a hagyományos közösségek többsége megszűnik, megszűnőfélben van vagy már meg is szűnt, intézményes keretek között lehet a hagyományt, az ismeretet átadni, és ha ilyen élménnyel tolmácsolják ezt az örökséget, mint ahogy tették itt a versenyzők a két nap alatt, akkor bizakodhatunk abban, hogy ez a hagyomány tovább él. A Hajnal Akar Lenni verseny már önmagában rendkívül jelentős, hiszen a legjobbak jönnek ide, s a verseny fémjelzi a Kárpát-medence népdaléneklésének, hagyományőrzésének színvonalát, ha pedig végignézünk a korábbi és idei nyertesek során, láthatjuk, hogy jó néhányan vannak, voltak köztük olyanok, akik meghatározóvá váltak a műfajban.
Mérföldkövek azok, akik itt dobogóra állhattak, s nem csak ők: mindazok, akik a HAL történetében helyezést értek el, s amennyiben hivatásukká válik a népdaléneklés, a HAL döntősei bármikor megállják a helyüket ezen a területen. A méltató és elismerő szavak mellett egyetlen résztvevő sem távozott üres kézzel, hiszen a különböző alapítványok, egyesületek és a zsűritagok különdíjai valóságos nyereményesőt alkottak — Szép Gyula például a Kallós Zoltán Alapítvány nevében részvételi díjként egy-egy népdalgyűjtéscsokros CD-t adott át Zoli bácsi személyes küldeményeként, aki nagyon sajnálta, hogy nem tudott részt venni a megmérettetésen; számtalan, érdekesebbnél érdekesebb népzenei és néptánctábori részvétel, többek között az örkényi Nemzetközi Csutorás Táborba, ahová az első kilenc helyezett mehet jövő nyáron. Demeter Panna Katalin a „láthatatlan hátteret”, azaz a felkészítő tanárokat jutalmazta, Csirák Csaba pedig a szervezők, Nagy Orbán és a Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület munkáját ismerte el különdíjaival. A nagyszerű szervezési hátteret külön kiemelte és megköszönte Birinyi József is — a Bartók Béla Hagyományőrző Egyesületet vezető Bertók Béla zenetanár arcára pedig nemcsak a mostani elismerő szavak csaltak örömteli mosolyt, hanem az a tény is, hogy az egyesület megkapta a HAL állandó szervezési jogát is.
„Szatmárról még soha nem neveztek be ilyen sokan a versenyre, s mind nagyon ügyesek voltak, mindkét napon magas színvonalú előadásokat hallhattunk, és állítom: ezek a gyermekek bárhol, bármilyen színpadon megállják a helyüket. Persze ezt nemcsak én állítom, hanem Birinyi József is, hiszen a KÓTA részéről ezek óriási elismerések — most talán még fel sem tudják fogni az értékét és súlyát. Büszkék vagyunk a HAL-ra és természetesen arra is, hogy ezentúl a mi egyesületünk szervezheti meg, és ezúton is szeretném megköszönni Csirák Csabának és Fejér Kálmán tanár úrnak, hogy 24 évvel ezelőtt elindították ezt a seregszemlét, amelynek jó ideig lesz még folytatása” — mondta.
S mivel is zárulhatna stílusosan egy népdaléneklési verseny? Természetesen népdalénekléssel — versenyzők és hallgatóság közös előadásában a Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok dallal.
Szabó Kinga Mária
