Szőkék és nem szőkék harca

Így nevezték többen azt a jelenséget, ami az utóbbi hónapokban történik a román politikában. Az viszont tény, hogy bármi történik, Liviu Dragnea hatalma nem gyengül, sőt, úgy sikerül átlépnie az akadályokat, mintha azok csak egyszerű lépcsőfokok lennének. Amikor Ecaterina Andronescu, a Szociáldemokrata Párt nagy tekintélynek örvendő nem szőke politikusa felszólította Dragneát, hogy mondjon le pártelnöki tisztségéről, Dragnea ezt egyéni véleménynek tekintette. Az sem kavarta fel, amikor Gabriela Firea felszólította, hogy mentsék fel tisztségéből Carmen Dan belügyminisztert, aki sorozatosan bizonyítja, hogy alkalmatlan ennek a fontos tisztségnek a betöltésére, és sok esetben olyan ellentmondásokba keveredett, amiket hazugságként is el lehet könyvelni. Az viszont mindennek a teteje, hogy a teleormani szőkeség, Viorica Dăncilă még mindig ott ül a miniszterelnöki székben, és sorozatosan, következmények nélkül követi el a hibákat. A szőkék és a nem szőkék háborúja egyre nyilvánvalóbb, a belső ellentétet és feszültséget nem lehet takarni és titkolni, a börtönbüntetés elől menekülő pártvezér viszont úgy viselkedik, mintha minden rendben lenne, vannak ugyan kisebb nézeteltérések, kisebb haragok, de azok majd elmúlnak, és minden megy tovább a maga rendjén.

Megkavarhatja viszont a politika belvizeit az a tény, hogy jövőre elnökválasztás lesz Romániában. A kormánykoalíció célja Klaus Iohannis leváltása, ami nem nagy dolog, hiszen a választópolgárok nagy része csalódott benne, a nagy kérdés az, hogy ki legyen a jelölt. Liviu Dragneának nagyon fontos, hogy a PSD–ALDE koalíció megmaradjon, hiszen csak ebben a formában lehet elfogadtatni azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik Dragnea felmentését a börtönbüntetés alól. A koalíció megtartásának a feltétele, hogy Călin Popescu Tăriceanu legyen a koalíció közös államelnökjelöltje, aminek a gondolata is felháborodást kelt a PSD-ben, hiszen az elmúlt közel harminc év során még nem történt meg, hogy Románia legnagyobb pártjának ne legyen elnökjelöltje. A román politikában egy ideje minden arra épül, hogy miként lehet Dragneát megszabadítani a börtönbüntetéstől. A romániai magyarság roppant nehéz helyzetben van, de ez már megszokott, ugyanis nem tud arra a Iohannisra szavazni, aki több olyan törvény kapcsán kért alkotmánybírósági normakontrollt, amelyik a kisebbségek — köztük a magyarság — jogait biztosította volna. Az is tény, hogy sem a PSD, sem az ALDE jelöltjének győzelme esetén nincs garancia arra, hogy másképp fog eljárni.

A szőkék és a nem szőkék harcát minden bizonnyal befolyásolják és meghatározzák azok a titkosszolgálatokkal kötött megállapodások, amelyekről nehéz lenne eldönteni, hogy kinek, kiknek az érdekeit szolgálják. Mert a szőkék és a nem szőkék csak eszközök, akik könnyen áldozatokká is válhatnak, mint ahogy azok az állampolgárok, akik egyik vagy másik jelöltre szavaznak.