Szorosabb kapcsolat, kulturális együttműködés

Tegnap a Vetési Kulturális Központban nyílt meg a Csengeriek Vetésen című kiállítás, amelyen Fábián Béla terrakottaszobrai és mini bútorai, valamint Ószabó István festményei láthatók, ugyanakkor bemutatták Szabó Előd Csenger város családjai című kötetét.

Csenger és Vetés-Óvári között már hosszú ideje kialakult a testvértelepülési kapcsolat, közös rendezvényeket szerveznek, rendszeresen látogatják egymást, a jövőben pedig még jobban el akarják mélyíteni a kapcsolatokat és az együttműködést. A Szatmár Megyei Múzeum, valamint a nyíregyházi Jósa András Múzeum egy határon átívelő projektet dolgozott ki, melyben a két megye múzeumainak a felújítása szerepel. Ebben a projektben részt vesz és támogatást kap a Csengeri Helytörténeti Múzeum és a Vetési Kulturális Központ is. A közös projekt megvalósításának egy mozzanata volt a tegnapi kiállításmegnyitó is. Török József, a Vetési Kulturális Központ vezetője köszöntötte a Csengerből és a határ innenső oldaláról érkezetteket.

Ilyés Gyula, Vetés község polgármestere elmondta, hogy a projekt megvalósításával lehetőség nyílik arra, hogy létrehozzanak egy múzeumot a kulturális központban, ahol nagyon sok helyi érték helyet kaphat, de szervezni fognak olyan tárlatokat és egyéb rendezvényeket is, amelyek alkalmával bemutatnak máshonnan származó történelmi és kulturális értékeket.

Szabó János, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője megígérte, hogy azon fog dolgozni, hogy Csenger és Vetés-Óvári között még szorosabb legyen a kapcsolat, rendszeresen szervezzenek közös kiállításokat, és látogassák egymást. A csengeriek ez alkalommal Fábián Béla terrakottaszobrait és mini bútorait, Ószabó István festményeit hozták el, valamint Szabó Előd Csenger város családjai című kötetét, amiben nagyon sok óvári és vetési családról is szó esik, hiszen a Csenger és Óvári közötti határ meghúzása előtt nagyon sok család rokonsága élt a határ egyik vagy másik oldalán.

Fábián László, a Csengeri Helytörténeti Múzeum nyugalmazott vezetője bemutatta Ószabó Béla festményeit. Ószabó képei egy különleges világot tárnak elénk, aminek az oka az is lehet, hogy nemcsak festő, hanem költő is, képei a verseit illusztrálják. Ezeket a képeket naivaknak is lehet nevezni olyan értelemben, hogy eredetiek, őszinték, egy lélek tükröződései. Festészete és költészete népművészeti motívumokra épül, érzelmek mélysége sugárzik belőlük, az ember és a világ ősi bensőségét ábrázolja.

Fábián Béla nem titkolta, hogy nem tanult szobrászatot, önszorgalomból tanulta meg ábrázolni az emberi lét pillanatait. Célja a paraszti lét humoros bemutatása, az emberi gyarlóságok ábrázolása.

Török József ismertette a kulturális központ eddigi eredményeit, és röviden felvázolta a terveket. A látogatók megtekintették a kiállított anyagokat, majd beszélgetéssel ért véget a találkozó.

Elek György