Szövetségi Képviselők Tanácsa Nagyszebenben
Kihelyezett ülést tartott 2013. május 11-én, szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsa, ez alkalommal Nagyszebenben. Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai beszámolóját azzal kezdte, hogy köszönetet mondott az RMDSZ Szeben megyei szervezetének, amiért helyet adott az SZKT-nak és tartalmas kiegészítő programokat szervezett.
A kongresszusra való felkészülésről, várható döntésekről és dokumentumokról, valamint a belpolitika legfontosabb történéseiről beszélt az RMDSZ elnöke politikai beszámolójában. „Az RMDSZ 11. Kongresszusa a közelebbi és távolabbi célok leszögezéséről szól elsősorban: megerősítjük a Szövetséget, annak különböző testületeit. Közös döntéseket kell hoznunk, amelyek összekötik a platformokat, az önkormányzatok képviselőit, a parlamenti frakciókat” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben az erdélyi magyarság két ízben is a Szövetségre bízta a képviseletet, ennek a felelősségnek a tudatában kell megerősíteni az RMDSZ-t.
„Olyan döntéseket kell meghoznunk, amelyek ütőképes szervezetet eredményeznek. Éppen ezért kiszélesítjük a Szövetségi Állandó Tanácsot, helyet adunk az ideológiai műhelyek működésének, növeljük a platformok erejét. És bár 23 éve várat magára, de idén végre megalakul az RMDSZ Női Szervezete, amelynek kifejezetten örvendek” – zárta Kelemen Hunor a kongresszusra előkészületeinek ismertetését. A szövetségi elnök a belpolitikai kihívásokról szólva elsősorban a restitúciós törvényt említette, amelyet a kormány felelősségvállalással fogadott el. Ez a jogszabály megőrizte azt a két elvet, amelyet a Szövetség 23 éve képvisel: a méltányosság elvét és a természetbeni visszaszolgáltatást. Az RMDSZ a kormánnyal folyamatos párbeszédet folytatott erről a kérdésről, így támogatta a jogszabály elfogadását.
„Az alkotmánymódosításról és a régiók átszervezéséről nagyon sokat kell még beszélnünk, mert ezek a témák hosszútávon meghatározzák életünket. Az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatai készen állnak, ezek közül az egyik legfontosabb a nemzetállami kitétel törlése az 1-es cikkelyből. Erre vonatkozóan természetesen nincs politikai konszenzus, de nekünk kötelességünk ezt a kérést fenntartanunk, mert ezt érezzük igazságosnak. Javasoljuk továbbá, hogy a nemzeti kisebbségeket ismerjék el államalkotó tényezőként, mert úgy véljük, a Romániában élő nemzeti közösségek komfortérzetét ez a tény jelentősen növelné, és nem éreznék másodrangú állampolgárként magukat. Kétkamarás parlamentet, parlamentáris köztársaságot javasolunk, ugyanakkor azt támogatjuk, hogy a kormánynak csak korlátozott számban legyen lehetősége sürgősségi kormányrendeleteket elfogadni. A régióátszervezésről az a Szövetség álláspontja, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók adminisztratív hatáskörrel való felruházása hatalmas hiba lenne. Nem azért rossz az uniós pénzek lehívása, nem azért nincs autópálya Erdélyben, mert ez a szint nem létezik. Ez a kormány és a megyék közé beiktatandó szint gyakorlatilag a megyéktől vesz el hatásköröket, a döntések messze kerülnek az állampolgároktól. Ennél nagyobb tévedést el sem tudok képzelni. Hivatalba lép majd nyolc kormányzó, akik maguk alá gyűrik az önkormányzatokat. Ebben az országban erős regionális identitások működnek, amelyeket a kommunizmus sem tudott megtörni, nekünk arra kell törekednünk, hogy ezeket megerősítsük” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke végezetül a jövő évben sorra kerülő európai parlamenti választásokról beszélt, amelyre a felkészülésnek már a kongresszus után el kell kezdődnie, a munkában pedig az RMDSZ minden egyes szervezetére szükség van. Kelemen Hunor ugyanakkor kitért a kisebbségi polgári kezdeményezésre, amely megállapítása szerint az RMDSZ legnagyobb nemzetközi projektje ebben az esztendőben. „Partnereinkkel közösen véglegesítettük a tervezet szövegét, és még a csíkszeredai kongresszus előtt bejelentjük a bizottság összetételét. A megfogalmazott szöveg tartalmazza mindazokat a célokat, amely az 1 millió aláírás összegyűjtése után kötelező lesz a tagállamok számára: regionális politika, kisebbségek támogatása, esélyegyenlőség, kultúra, vallás, mindez úgy, hogy összhangban van az európai elvárásokkal” – ismertette a szövetségi elnök.
