Szükség van a megújulásra

Tegnap a reformáció emléknapján a Láncos-templomban ünnepi műsort mutattak be a Szatmárnémeti Református Gimnázium diákjai.

Szilágyi Balázs, a Láncos-templom lelkipásztora igehirdetésében arra kérdésre kereste a választ: Isten akarata volt-e a reformáció? Meghökkentő a kérdés, de fel kell tenni, mert nem mindenki számára egyértelmű a válasz. Vannak akik csak annyit tudnak a reformációról, hogy a tizenhatodik században az egyház látványos egysége megszűnt, több felekezet alakult ki. Maga Jézus is beszélt a meghasonlásról, arról is beszélt: nem azért jöttem, hogy békességet hozzak… Nagyon sok ember számára ez furcsa, de figyelembe kell venni, hogy Jézus nem földi értékrend szerint élt, hanem a mennyet hozta le, minden cselekedete Isten országának egy szelete volt. A világosság a sötétségben fénylik — hangsúlyozta a lelkipásztor —, de a sötétség nem fogadja be a világosságot, ahhoz, hogy világosság legyen, el kell oszlatni a sötétséget. Az idők folyamán sok minden elévül, időszerűtlenné válik, szükség van a megújulásra. Isten a megújulás istene, csak a vele való közösségben lehet emberi életet élni, ezért van szükség a folyamatos megújulásra. Isten mindig azért szól, hogy a sötétség helyét a világosság váltsa fel. A kérdésre, hogy Isten akarata-e a reformációt, a válasz határozott igen, hiszen a reformáció azt jelenti: visszatérni Istenhez. Szilágyi Balázs hangsúlyozta, hogy a reformáció örök érvényű, nincs dátumokhoz kötve, a reformáció emlékünnepe egy figyelmeztetés.

A Szatmárnémeti Református Gimnázium tizedik osztályos tanulói Gál Gyöngyi magyartanár és Higyed Gyöngyi zenetanár irányításával ünnepi műsort adtak elő, melyben olyan versek, prózarészletek és énekek szerepeltek, amelyek a reformációval kapcsolatosak és felhívják a figyelmet arra, hogy hitvalló őseink számára nem volt egyszerű megtartani a hitet, kiharcolni a vallásszabadságot és olyan életmódot élni, hogy annak példájából erőt tudjanak meríteni az utódok évszázadokon át.

Elek György